Park- és kertépítés

A gyümölcsösben végzendő tavaszi munkák közül a metszés egyértelműen és alapvetően meghatározza a várható termés mennyiségét. A metszés lényege a fa élettartamának meghosszabbítása. A gyümölcsfák metszése az egyik legmunkaigényesebb és legnagyobb szakértelmet igénylő munkafolyamat.

Nincs annál bosszantóbb látvány, mint amikor féltve gondozott kertünkben vakondtúrásokat fedezünk fel. Ez egyrészt jót jelent, hiszen a vakond fő tápláléka a giliszta, s ahol túr, az annak a jele, hogy a talaj tele van élettel. Ha tele van élettel, tápanyagban is gazdagabb, ami pedig a növényeinknek jó és a vakond számára is egy Kánaán. Ha feltúrja a kertet, az azt jelenti, hogy táplálkozni szeretne és nem rosszat tenni nekünk.

A szervesanyag-gazdálkodás és -újrahasznosítás nagyon jó példája a komposztkészítés. Manapság - nagyon helyesen - újra „divatba jött". Nem bonyolult dolog, azonban nem árt néhány szempontot szem előtt tartanunk, mielőtt hozzáfogunk. Nem elég a tudományhoz annyi, hogy mindenféle kerti és konyhai hulladékot
kupacba halmozunk.
 

Nincs olyan ember, akinek ne dobbanna meg egy kicsit a szíve, amikor olyan terület mellett halad el, amelyet vadvirágok díszítenek. A pipacsok, margaréták, zsályák, szarkalábak tengere elképesztő látványt nyújt, nem beszélve arról, hogy a méhek számára is hamar kedvelt törzshellyé alakulhat egy ilyen terület. A jó hír az, hogy akár a saját kertünkbe is oda varázsolhatjuk ezt a látványt.
 

Mielőtt nekiállnánk megmetszeni gyümölcsfánkat, mérlegeljük, hogy a metszésre valóban szükség van-e, és ha igen, melyik ágakat kell levágnunk. A helytelen metszés többet árthat a gyümölcsfáknak, mint amennyit használ.

 

A metszőolló a metszés legfontosabb eszköze. Kér fajtáját különbözetjük meg, a kettős vágóélű () és a vágóüllős metszőollót, mindkettőnek legyen cserélhető a pengéje. 

 

A kocsányos tölgy leveleink elszíneződésével érkezik a késő ősz, általában október végén. A fák többsége ilyenkor már csupán csupaszon áll. Végül a tölgy és az utolsó almafák levelei is lehullanak. A fenológiai naptár szerint végérvényesen beköszönt a tél. 

Az ősz beálltával rendszerint alábbhagy a lelkesedésünk, kevesebb figyelmet fordítunk a kiskertre. 

Az előző részben az őszi teendőknél írtam nektek az ősszel történő faültetésről. Ezt azonban szeretném most egy kicsit részletesebben leírni, hiszen nem csak arról van szó, hogy a gyökérzet a talajban legyen és tavasszal dúsan rügyezzen, majd hajtson is növényünk.