Adatvédelmi tájékoztató: A felhasználói élmény fokozása és a személyre szabott legjobb ajánlatok érdekében, valamint kényelmi illetve statisztikai célból weboldalunk  cookikat (sütiket) tárol a készülékén és webszervereken. Ezen adatok tárolásának módját a “Beállítások” feliratra kattintva tudja módosítani. Abban az esetben, ha hozzájárul a sütik használatához, kattintson az OK gombra. Részletesebb információ az "Adatvédelmi szabályzat" menüpontban található.
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Metszés mindentudó - gyümölcsfák metszése (alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, őszibarack)

Metszés mindentudó - gyümölcsfák metszése (alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, őszibarack)

Mielőtt nekiállnánk megmetszeni gyümölcsfánkat, mérlegeljük, hogy a metszésre valóban szükség van-e, és ha igen, melyik ágakat kell levágnunk. A helytelen metszés többet árthat a gyümölcsfáknak, mint amennyit használ.

 

KORONAALAKÍTÁS

A metszésre csak akkor van szükség, ha a fák formáján alakítanánk, külsőre is szép, egészséges növényeket szeretnénk, és a gyümölcshozamot is növelnénk. Csak a metszés kedvéért ne metsszünk. 

SZÉP ÉS HASZNOS
Az ültetvényeken a törpeorsó gyümölcsfák sorokban állnak, futószalagszerűen metszik és szüretelik őket. A kertekben ez másképp van, mert itt az is fontos, hogy szépen kialakított fák és atraktív bokrok fejlődjenek, de természetesen az is, hogy a fa bőséges termést hozzon. Ezért megéri, ha a gyümölcsfákra kicsivel több időt és fáradtságot áldozunk.

Milyen formára törekedjünk?

•• tölcsér- vagy katlankorona
•• piramis- vagy gúla alakú korona
•• gyümölcssövény
•• magas törzsű fa

Tölcsér- vagy katlankorona
•• A katlan- vagy tölcsérkorona különösen alkalmas a cseresznyefa alacsonyabban tartásához. A középső hajtást kivágjuk, és csak három erős oldalhajtást hagyunk meg, ezeket pedig rövidebbre vágjuk, hogy vastagabbak legyenek. A tölcsérkorona alacsonyabb marad, mert a nedvkeringés háromfelé oszlik el.

Piramis alakú korona
•• A piramis alakú korona hasonlít leginkább a legtöbb gyümölcsfa természetes növekedési formájához.
•• A korona egy függőleges középső hajtásból és egyenletesen egymás fölött elhelyezkedő oldalhajtásokból áll.

Gyümölcssövény
• A gyümölcssövényt következetesen metszésselneveljük és tarthatjuk formában.
• Gyümölcssövénynek csak gyengén növő fajtákat válasszunk. A magoncra oltott gyümölcsfák túl erőteljesek.
• A szőlő és más kúszónövények alkalmasak igazán erre a célra.

Magas törzsű fa
• A magas törzsű fa ideális díszfának.
• A korona legalsó ágai 180 cm-es magasságnál kezdődnek – így kényelmesen el tudunk sétálni a fa alatt, vagy letelepedhetünk alá.

A metszés alapjai

Mire ügyeljünk?

•• Az alany kiválasztásakor ügyeljünk arra, hogy gyenge- vagy erős növekedésű.
•• A vegetatív hajtásokat és a termőrészeket másképpen kell metszeni.
•• A fattyúvesszőket távolítsuk el, amilyen hamar csak lehet.

Alanyok/Oltványok
•• A gyümölcsök magjából magoncok fejlődnek, amelyek ritkán hordozzák annak a fának a tulajdonságait, amelyről származnak.
•• Ezért szinte minden fajtát oltani kell. Ehhez meghatározott tulajdonságokkal rendelkező gyökér-alanyokat alkalmaznak, amelyek jelentősen befolyásolják a növekedést.

Növekedési vessző
•• A gyümölcsfákon növekedési vesszők találhatók, amelyek csak leveleket hoznak.
Szerepük a korona kialakulásában és a tápanyagellátásban fontos. A koronaalakító metszésnél ügyeljünk ezekre a hajtásokra.
•• Ezen hajtások metszésével alapozzuk meg a korona formáját.

Termővesszők
• A többéves ágakon alakulnak ki a termőveszszők, amelyek a duzzadt rügyekről ismerhetők meg. Ezek tavasszal kivirágoznak, majd a beporzás után belőlük fejlődik ki a gyümölcs. Ezeket a termőrészeket általában nem vágjuk le.

Fattyúvesszők
• Különösen egy erőteljes visszametszés után, a fa sok meredek vesszőt képez.
• ezek a hajtások nem kívánatosak, mert árnyékolják a koronát.
• mihamarabb meg kell tőlük szabadulnunk; a legjobb, ha tőből eltávolítjuk őket.

Ültetés és alakító metszés

Mire van szükségünk?

•• metszőollóra
•• ásóra és lapátra
•• karóra vagy cövekre
•• kötöző zsinegre (pl. kókuszrostból)

Miért fontos az első metszés?

•• Az első években végzett alakító metszés meghatározó a korona alakja szempontjából, ezért nem szabad elhanyagolni.
•• Elegendő, ha néhány kiválasztott ágat megtartunk, és meghatározott irányba terelünk, miközben a zavaró hajtásokat eltávolítjuk.

Ültetés előtt
•• Az ültetés előtti metszéssel alakítjuk ki a fa koronáját.
•• Orsó vagy piramis alakú koronánál a függőleges középső hajtást 1/3-ával visszametsszük.
•• 3-4, a törzs körül szabályosan elhelyezkedő, lehetőleg vízszintes ágat meghagyunk. A zavaró ágakat eltávolítjuk.

Ültetés
•• Miután a gyökérlabdás fát kivettük a konténerből, olyan mélyen helyezzük a földbe, hogy a labda felső része éppen a földfelszín magasságában legyen.
•• Szabadgyökerű fa esetében a gyökérnyak adja meg az ültetés mélységét.
•• Az oltás helye mindig a földfelszín fölött legyen.

Karózás
• Fiatal gyümölcsfa mellé általában elegendő egy karó. Az uralkodó széliránnyal szemben ferdén állítsuk a talajba.
• A karót kókuszrostból készült zsineggel, dupla nyolcas csomóval kötözzük a fához.

Metszés az első évben és a későbbiekben
• Az ültetés évében minden zavaró hajtást távolítsunk el.
• hagyjuk meg azokat az ágakat, amelyek legfelső rügyeiből néhány erős hajtás fejlődik, mert ezek alkotják majd a korona vázát.

Ifjító metszés

Mire van szükségünk?

•• fűrészre
•• metszőollóra
•• létrára
•• sebkezelő szerre (néhány esetben)

Mikor van szükség ifjító metszésre?

•• Ha a fát évekig elhanyagoljuk, nem metsszük meg évente, a koronája túl sűrű lesz.
•• Nem marad más hátra, mint az ágak kuszaságát megritkítani, és újra alakítani.

Az ágak kiválasztása
•• Ha az ágak már megvastagodtak, határozottabban kell beavatkoznunk. Minél idősebb a fa, annál elővigyázatosabbnak kell lennünk, de az öreg fák is újra kihajtanak.
•• Az erőteljes visszavágás erősebb kihajtáshoz vezet. Ezért a következő évben esedékes fenntartó metszést se hanyagoljuk el!

Korhadt ág eltávolítása
•• A korhadt, elszáradt ágakat, gallyakat le kell vágnunk.
•• Ezeket télen az érdes, hámló kéregről ismerjük fel.
•• Száraz farész előfordulhat a korona belsejében is.

Nagyobb ágak eltávolítása
• először az öreg, többnyire még jól felismerhető, a korona vázát alkotó ágakat tegyük szabaddá. A száraz ágak levágása után az összes zavaró, ferde, befelé növő ágat
távolítsuk el.
• A nagyobb ágakat lassan, lépésenként haladva vágjuk le, nehogy letörjenek.

Az eredmény
• Az ifjító metszés után újra rendezett lesz a fa koronája.
• A következő évben nem nagyon fog gyümölcsöt teremni, ugyanis a fa előbb az új hajtások kialakítására fordítja az erejét.

Alma

Mire van szükségünk?

•• Származási hely és nevelési mód alapján kiválasztott, faiskolából beszerzett fiatal növényre.

Mire ügyeljünk?

•• A fa növekedési intenzitását figyelembe véve biztosítsunk neki elegendő helyet, hogy szép koronát növeszthessen.

Magas és félmagas törzsű fa
•• Ha a fa legalsó ágai a talajtól 180 cm-es magasságban helyezkednek el, magas törzsű fáról, ha 120 cm-en, akkor félmagas törzsű fáról beszélünk.
•• 120 cm-es ill. 180 cm-es koronamagassággal rendelkeznek.

Bokorfa
•• Az alacsony törzsű bokorfa alsó ágai kb. 60 cm-en helyezkednek el.
•• A magas törzsű fákhoz képest az alacsonyan lévő korona megkönnyíti a gondozást – elsősorban a metszést -, viszont akadályozhat a fűnyírásban.

Orsó
• Az orsó koronával rendelkező almafa gyenge növekedésű, ágai a talajhoz közel ágaznak el.
• Olyan szelektált alanyokra nemesítik, amelyek gyenge gyökérzettel rendelkeznek, ezért állandó szükségük van támasztókaróra.

Gyümölcssövény
• Gyümölcssövényt már előnevelt állapotban, a faiskolából beszerezhetünk.
• A gyümölcssövényt tetszés szerint alakíthatjuk. Azonban ahhoz, hogy a sövény megtartsa a formáját, rendszeres alakító metszés és támasztóállványzat szükséges.

Körte

Mire van szükségünk?

•• Faiskolában kiválasztott konténeres vagy szabadgyökerű növényre.
•• Bokorfának vagy gyümölcssövénynek birsalma alanyra oltott fát válasszunk.
•• Magas vagy félmagas törzsű fajtához magoncalanyt válasszunk.

Mire ügyeljünk?

•• A leveleken ne legyen rozsdagomba (naracsvörös pöttyökről ismerhető fel).
•• A körtefának mély termőrétegű, áteresztő talajra van szüksége.
•• A nehéz, agyagos talaj nem alkalmas körtefa termesztésére.

Magas és félmagas törzsű fa
•• A törzs magassága 180 cm vagy 120 cm. A túlságosan magasra nyúló fajtáknál (pl. ’Alexander Lukas’) közbeoltásra is szükség van. Ez azt jelenti, hogy az ilyen fajtát törzsképző alanyra oltják. Így tehát lesz egy oltási pont a gyökérnél, és egy a koronánál.

Bokorfa
•• Az ágak elágazása kb. 60 cm-es magasságban kezdődik. A bokorfa gyengébben nő, mint félmagas vagy magas törzsű társai, éppen ezért alkalmasabb kis méretű kertekbe.

Gyümölcssövény és legyező
•• Ehhez a szigorúan metszett formához (pl. házfal díszítésére) gyenge növekedésű birsalma alanyra oltott fajtát válasszunk. A déli házfal előnyösen segíti a megfelelő fejlődést.

Orsó
•• Az oszlopos fának (karcsú- vagy szuperorsó) már a talaj közelében is vannak ágai. Nem képez erős ágakat, a termőrész közvetlenül a függőleges középső vezérágon fejlődik. A kis, vékony fácskák különösen alkalmasak kiskertekbe és sövénynek.

Szilva

Mire van szükségünk?

•• Faiskolában kiválasztott, erős, egészséges, konténeres vagy szabadgyökerű növényre, a kívánt koronamagasságnak megfelelő mennyiségű elágazással.

Mire ügyeljünk?

•• A szilvafa gyakran hoz vadhajtásokat, gyökérsarjakat. Ezeket a metszéskor távolítsuk el.

Magas és félmagas törzsű fa
•• A 180 cm magas törzsű fa nevelése nem gyakori, de kivitelezhető.
•• Elterjedtebb a 120 cm-es koronamagasságú,félmagas törzsű szilvafa nevelése.
•• A szilvafának kisebb a koronája, mint a cseresznyének vagy az erős növekedésű alanyra oltott almának.

Bokorfa
•• A 60 cm-es törzsmagasságú bokorfa ugyanolyan gyakori, mint a félmagas törzsű szilva.
Erre legalkalmasabb a St.-Julien alanyokra oltott fa.
•• A mirabolán alanyokra oltott fák erőteljes növekedésűek.

Gyümölcssövény és legyező
• A bokorfához hasonlóan, gyümölcssövénynek csak a gyengén növő fajták alkalmasak.
• már ültetéskor vagy közvetlenül utána szükség van támrendszerre a szigorú nevelés miatt.

Orsó
• A szilvát nem nevelhetjük orsó koronával, mert minden esetben jól elágazó, erőteljes az ágrendszere.

Cseresznye

Mire van szükségünk?

•• Fiatal, megfelelő koronamagassággal rendelkező és jól elágazó magas törzsű, félmagas törzsű vagy bokorfára.

Mire ügyeljünk?

•• A cseresznyefa önmeddő, pollenadóra van szüksége. A kertünkben vagy a szomszédban ezért legyen cseresznyefa, amely ugyanakkor virágzik.
•• A cseresznye nem tűri a pangó vizet; mély termőrétegű, áteresztő talajt igényel.
•• A cseresznye hajlamos a mézgásodásra, ha tavasszal későn metsszük meg.

Magas és félmagas törzsű fa
•• Az erőteljes növekedésű csonthéjas gyümölcsfákat általában magas vagy félmagas törzzsel, 180 illetve 120 cm-es koronamagassággal neveljük.
•• Terebélyes koronájának elegendő helyre van szüksége.
•• Kisméretű kertekbe nem alkalmas, metszéssel ugyanis nem lehet kis méretűvé nevelni.

Bokorfa
•• Bokorfának kizárólag a gyenge növekedésű alanyra oltott fajták alkalmasak (pl. Gisela). Ezek 60 cm-es, alacsony törzsű fák, amelyek kisméretű koronát növesztenek.

Gyümölcssövény és legyező
• Gyümölcssövénynek főképpen csak a gyenge növekedésű cseresznyefák alkalmasak, éppúgy, mint a bokorfánál.
• ez a szigorúan metszett forma kevésbé gyakori, de megvalósítható.

Orsó
• A cseresznyefa tekintélyes koronával, erős, egyenletes elágazásokkal rendelkező fa.
• ezért ehhez a (talaj közelében elágazó) nevelési módhoz olyan egyéves oltványt válasszunk a faiskolában, amely a talaj közelében lett oltva.

Meggy

Mire van szükségünk?

•• Megfelelő koronamagassággal rendelkező, fiatal meggyfára, egyenletesen elágazó ágakkal.

Mire ügyeljünk?

•• A meggyfa lehet öntermékeny és önmeddő is.
•• Az önmeddő fajtáknak (pl. ’Pándy meggy’) szükségük van egy pollenadóra a közelben.
•• Az öntermékeny meggyfa (pl. ’Érdi bőtermő’) pollenadó nélkül is terem.

Magas és félmagas törzsű fa
•• Magas törzsű meggyfának csak a madárcseresznye alanyra oltott fajták alkalmasak.
•• Kis koronaformákhoz a sajmeggyre oltott alanyok megfelelőek.

Bokorfa
•• A 60 cm-es koronamagasságú bokorfa könnyebben kezelhető, mint magas törzsű társai.
•• Ha van függőleges vezérága, a bokorfa utólag átnevelhető félmagas törzsű fának.

Gyümölcssövény és legyező
• A meggy különösen alkalmas gyümölcssövénynek. A fiatal növényt ültessük egy fal melletti állványzathoz.
• Már az indító metszésnél távolítsuk el az elhajló ágakat, a szükségeseket pedig rögzítsük szorosan a támasztékhoz.

Orsó
• Karcsú orsónak csak a sajmeggyre oltott alanyok felelnek meg, amelyek már a talaj közelében egyenletesen elágaznak.
• Az erőteljes hajtásokat metsszük vissza hogy megakadályozzuk a vezérágak kialakulását, és elősegítsük a törzsből kiinduló fiatal hajtások növekedését.

Őszibarack, kajszi, birsalma

Mire van szükségünk?

•• Egészséges, erőteljes, konténeres vagy szabadgyökerű (ez utóbbit csak tavasszal vagy ősszel ültethetjük), egyenletesen elágazó, megfelelő koronamagasságú facsemetére.
•• Egy fa elegendő, ugyanis ezek a gyümölcsfák mind öntermékenyek.

Mire ügyeljünk?

•• Az őszibarackot mindig védett helyre ültessük (pl. belső udvarba).
•• A sárgabarack fagytűrőképessége jobb, de esetenként megfertőzheti a kajszihimlő (sarka). Ilyenkor az ágai rövid időn belül elhalnak.
•• A birsalma mésztartalmú talajon gyakran klorotikus tüneteket mutat, vagyis megsárgulnak a levelei a vashiánytól.

Őszibarack bokor
•• Ha a hosszúra nyúlt hajtásokat visszavágjuk, stabil ágrendszert alakítunk ki. A gyümölcsöt hozó hajtásokat is vágjuk vissza.
•• Tél végén, röviddel a virágzás előtt távolítsuk el a nem teljes értékű termővesszőket (amelyek csak virágot hoznak).
•• A teljes értékű termővessző virág- és levélrügyeket is hoz, ezeket tartsuk meg.

Őszibarack sövény
•• Az őszibarackból is lehet alaktalan spalírt vagy legyezőt kialakítani.
•• A kiválasztott ágakat rögzítsük támasztékhoz.
•• A támasztékkal ellentétes irányban fejlődő ágakat távolítsuk el.

Kajszi sövény és bokorfa
• A sárgabarackfa nem nő nagyra, ezért különösen alkalmas legyező kialakításához egy védett házfal mellé. Így a korán nyíló virágok a fagytól is védve vannak.
• A kajszi bokorfának vagy félmagas törzsű fának is nevelhető.

Birsalma
• A birsalmát ugyanúgy metsszük, mint az almafát.
• A birs bokorfának, félmagas törzsű, sőt magas törzsű fának is alkalmas, de rendszeres ritkításra van szüksége.

Ribizli és egres

Mire van szükségünk?

•• Egészséges, 3-4 hajtással rendelkező  bokorra, vagy
•• jól elágazó törzsre, amely koronamagasság szerint lehet alacsony (40-50 cm), vagy magas (80-90 cm).

Mire ügyeljünk?

•• Lehetőleg lisztharmat-rezisztens fajtát válasszunk.
•• Ha törzses fácskát vásárolunk, az oltás alatti vadhajtásokat már a megjelenésükkor távolítsuk el.
•• Alanynak az arany ribizli felel meg legjobban, amelyet kisméretű leveleiről ismerhetünk fel.

Indító metszés
•• A metszés a bokor vagy fácska fajtájától függ.
•• A szabadgyökerű növény hajtásait erősen vágjuk vissza, csaknem a feléig; ez megkönnyíti a növekedést. A gyökérzetet hagyjuk meg, és ne nagyon vágjuk vissza.
•• Csak a sérült vagy túl hosszú gyökereket metsszük le, vagy vágjuk rövidebbre.
•• A gyökérlabdás növényeknél csak az egymáshoz túl közel álló, befelé növő vagy egymást keresztező hajtásokat távolítsuk el.

Fenntartó metszés
• A bogyós gyümölcs korán termőre fordul, de ugyanolyan hamar el is öregszik, ha nem ritkítjuk rendszeresen.
• A metszés lehetőleg télen, a nyugalmi időszakban történjen. ilyenkor a levélnélküli ágakat jobban átlátjuk, a zavaró hajtásokat könnyebben észrevesszük. Általában elegendő, ha az elöregedett ágakat tőből eltávolítjuk.
• 5-7 fiatal hajtást hagyjunk meg. A metszést végezhetjük a szüretelés alatt is, ugyanis ezek a cserjék nyáron is jól tűrik a ritkítást.
• Az alanyból előtörő vadhajtásokat azonnal távolítsuk el, amint kihajtanak. 

Málna

Mire van szükségünk?

•• Konténeres növényre, ha nyáron ültetünk.
•• Szabadgyökerű növényre, ha ősszel vagy tavasszal ültetünk. Kérdezzük meg a szomszédunkat is, ha szép málnát látunk nála.

Mire ügyeljünk?

•• Ültessünk vegyesen korai és későn termő fajtákat.
•• A málna félcserje: az első évben hozott hajtásai a következő évben teremnek, majd elhalnak.
•• Újabban tenyésztett fajtáknál az új hajtások már ősszel is teremnek.
•• Ügyeljünk arra, hogy a hajtásokon ne legyenek a leptoszfériás betegség jelei (fekete foltok a hajtásokon). Ha a kertünkben ilyet találunk, a beteg hajtásokat azonnal vágjuk ki és semmisítsük meg.
•• A málna hajlamos az erőteljes sarjadzásra. Kerítsük be az ágyást, hogy a gyökérsarjak bent maradjanak.

Indító metszés
•• A konténeres növényeket nem szükséges metszeni.
•• A szabadgyökerű példányokat erősen vágjuk vissza, hogy gyorsabban növekedjenek.

Fenntartó metszés

•• Az öreg hajtásokat ősszel, a betakarítás után, vagy tél végén vágjuk le, egészen közel a talajhoz.

• A fiatal hajtásokból méterenként 4-5-öt tartsunk meg.
• Ezek a következő évben hoznak termést.
• Azokat a fiatal hajtásokat, amelyek már ősszel is teremnek, természetesen hagyjuk meg.
• Ezek a következő évben is teremnek még.

Szeder

Mire van szükségünk?

•• Konténeres növényre. Gyorsabban nő, és hamarabb hoz termést, mint a szabadgyökerű növény.
•• Ha mégis szabadgyökerű szedret választunk, ősszel ültessük át.

Mire ügyeljünk?

•• A fiatal növény egészséges legyen, ne legyenek foltok a hajtásokon.
•• A tüskementes szeder ugyan nem szúr, de az íze kevésbé zamatos.
•• Érdemes egyszerre többféle fajtát ültetni.
•• A szeder a málnához hasonlóan kétéves földfeletti hajtásrendszerrel rendelkezik. Az első évben akár 5 méter hosszú hajtásokat hoz, amelyek a következő évben teremnek, azután elhalnak. Közben azonban újabb fiatal hajtások fejlődnek, amelyek a rákövetkező évben teremnek.

 

Támaszték
•• A hosszú, lágyszárú hajtások nem bírják el saját súlyukat, ezért támasztékra van szükségük.
•• Ez lehet a falra szerelt spalír (rúd- vagy lécfal), vagy szabadon álló támrendszer.
•• A drótkerítés is megfelel támasztéknak.

Ültetés
•• Az egészséges növekedés és a jó termés érdekében napos termőhely, és tápanyagban gazdag, laza humuszos talaj ajánlott. A gyökérlabdákat a kicsomagolás után egyenesen ültessük az előkészített talajba.
•• A földet tapossuk le, és jól öntözzük meg.

Fenntartó metszés
• minden tavasszal vágjuk ki az elhalt termővesszőket.
• A fiatal hajtásokat hagyjuk meg, és rögzítsük a támasztékhoz.
• A nyáron fejlődött hónaljhajtásokat (új oldalhajtások) vágjuk vissza. tüskementes fajták
• A tüskementes fajták (pl. ’thornfree’ vagy ’thornless evergreen’) megkönnyítik a gondozást és a betakarítást, viszont kevésbé zamatosak, mint tüskés társaik.

Dió

Mire van szükségünk?

•• Nemesített, gyökérlabdás vagy konténeres diófára.
•• Az oltott fajták többe kerülnek ugyan, mint a magoncok, de sokkal jobban illenek a házikertbe.

Mire ügyeljünk?

•• A nemesített fajták kevésbé erőteljes növekedésűek, és kisebb a koronájuk.
Hamarabb termőre fordulnak, és nagyobb szemű diót hoznak, mint a magoncok.
•• A nemesített diófákat arról ismerjük fel, hogy a gyökérnyaknál megvastagodás látható.
•• A diófának lehetőleg legyen egy egyenes vezérága, és egyenletesen ágazzon szét.

Ültetés
•• A diófa gyökere mélyre hatol, ezért mély termőrétegű talajra van szüksége.
•• Az ültetés után a fa legyen legalább olyan mélyen, mint a faiskolában, vagyis a gyökérlabdát teljesen ültessük a földbe.
•• A fiatal fácskát rögzítsük karóhoz, hogy ne mozogjon.

Nevelés
•• A nemesített diófának a függőleges csúcsa mellett 3-4 oldalhajtása van, amelyek egyenletesen helyezkednek el.
•• A konkurens hajtásokat távolítsuk el, hogy egyenes csúcshajtás fejlődhessen. Ha az oldalhajtások metszése külső szemre történik, a korona megközelítőleg vízszintes lesz.

Mogyoró

Mire van szükségünk?

• Olyan elismert fajtákra, amelyek kisméretű bokrot képeznek és nagy szemű mogyorót hoznak.
• ’Cosford’
• ’Fehér lambert’

Mire ügyeljünk?

• A fiatal növénynek több ága és jól fejlett gyökérzete legyen.
• A mogyoró díszbokrokkal jól kombinálható (pl. sövénynek).
• A mogyoró széles, magas bokorrá fejlődhet.
• elegendő helyre van szüksége, hogy terjeszkedni tudjon.
• A talaj ne legyen száraz, legyen mésztartalmú és humuszban gazdag.

Indító metszés
• A mogyoró különösen jól viseli a metszést. Akár a tövéig is visszametszhetjük, újra méteres nagyságú hajtásokat fog hozni.
• A kertünkben elegendő, ha a bokrot rendszeresen ritkítjuk, és a fiatal hajtások egy részét kiegyeljük. Alkalmanként egy-egy öreg hajtást tőből távolítsunk el.

 

Hogyan kell megmetszeni tavasszal az őszibarack fát, hogy bő termésünk legyen? Az Agrofórum metszésiskolája hasznos tippeket ad dr. Szalay László közreműködésével. Az őszibarack kompakt váza formájának fenntartó metszése szakszerűen.

 

Tartalomhoz tartozó címkék: Metszés