Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezheted, amivel elfogadod az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.

Hogyan komposztáljak? - A komposzt nem szemétdomb

Hogyan komposztáljak? - A komposzt nem szemétdomb

A szervesanyag-gazdálkodás és -újrahasznosítás nagyon jó példája a komposztkészítés. Manapság - nagyon helyesen - újra „divatba jött". Nem bonyolult dolog, azonban nem árt néhány szempontot szem előtt tartanunk, mielőtt hozzáfogunk. Nem elég a tudományhoz annyi, hogy mindenféle kerti és konyhai hulladékot
kupacba halmozunk.
 

A MINŐSÉGI KOMPOSZT

készítésének van néhány nagyon fontos alapszabálya. A kiindulási anyag szerint sokféle eljárás létezik. Ilyen például a szerves trágya - a tőzeges trágyák, a városi zöldhulladék, a szennyvíziszap, a háztartási zöldhulladék stb. - komposztálása.
Ezúttal a háztartásban keletkező zöldhulladék okszerű hasznosításáról esik szó.

Az elkészült komposzt beltartalmi értéke minden esetben a kiindulási anyag tápanyagtartalma szerint alakul és nagymértékben függ a készítés módjától. A jól irányított folyamatok mellett nagyon jó végterméket kaphatunk.
A komposztálás folyamatában a szerves anyagon lévő, vagy a komposztálás alatt oda kerülő mikroorganizmusok indítják el a szerves anyag bontását. Ezek lehetnek gombák, baktériumok, apró talajlakó állatok és földigiliszták is.

ÉRTÉKES ALAPANYAGOK

a háztartásban képződő zöldség, gyümölcs, fűnyesedék, lombok, felaprított ágdarabok. Lehetőleg ne kerüljön a komposztálóba diólevél vagy diótermésburok (vagy csak nagyon kevés). A dió levelében ugyanis olyan allelopátiás anyag van, ami gátolja más növények fejlődését. Mehet bele viszont (a hiedelemmel
ellentétben) fenyőtűlomb is. A tűlomb nagyon nehezen komposztálódik, de ez nem baj, mert több évig laza szerkezetet biztosít a talajba forgatás után. A másik jó tulajdonsága, hogy savanyítja a talajt. ami a magyarországi talajok esetében kifejezetten kedvező.

Kerti tipp

A magas hőmérséklet a kulcsa a jó komposzt készítésének. Ezen a hőmérsékleten elpusztul minden káros gomba, baktérium és gyommag.

Ne kerüljön a komposztba (vagy csak nagyon kevés) fa- vagy szalmahamu. Ezeknek az anyagoknak nincs nitrogéntartalmuk. Túl magas a káliumszintjük és nagyon magas a pH-értékük, ami
lúgosítja a talajt.

Készíthető komposzt úgy, ha a kert árnyékosabb részén prizmába rakjuk a zöldhulladékot. Klasszikus prizmaméret a 1,5 méter magas, 3 méter talpszélességű és bármilyen hosszú prizma.

Úgy kell kialakítani, hogy ne legyen levegőtlen, de ne is száradjon ki. Ágnyesedékkel lehet a lazaságát, zöldhulladékkal és fűnyesedékkel pedig a nedvességtartalmát növelni. A prizma összerakása után be fog indulni a melegedési folyamat, a belső hőmérséklet érje el a 70-80 Celsius-fokot. Magasabbra nem szabad
engedni, mert öngyulladás lép fel és hamut gyártunk komposzt helyett.

Ha túlmelegedne, locsolni kell. Ha nem melegszik, akkor célszerű tömöríteni. Ha kialakítottuk a prizmát, friss hulladékot rápakolni már nem szabad. Kb. 4-6 hónap múlva át kell forgatni. Ami belül volt, most majd kívülre kerül, és fordítva. Ismét elkezdődik egy melegedési folyamat, de már alacsonyabb hőfokon. Pár hónap múlva készen van a komposzt.


MÁSIK MÓDSZER,

ha ún. komposztálóládát használunk, amiből 2 darabot kell vásárolni. Amikor az egyik megtelik levegősen, de nedvesen megrakott zöldhulladékkal, várni kell 3-4 hónapot, majd át kell forgatni a másik ládába. Ezáltal jól átkeveredik a félig kész anyag. Itt is alapvető fontosságú a magas belső hőmérséklet.
Ha levegőtlen a közeg, akkor csak rothadási folyamat zajlik, és sosem lesz belőle jó minőségű komposzt.

Forrás: Kerti Hírmondó

Tartalomhoz tartozó címkék: Park- és kertépítés