Azt gondolhatjuk, egy automata öntözőrendszer luxuscikk, pedig egy átlag 300 - 500 négyzetméteres kertben nem kell több millió forintos összegekre gondolni. Van, akinek a fő szempont a kényelem, van, akinek pedig a pontos, precíz öntözés, van, akinek mindkettő. Az automata öntözés minden, ami a kézi locsolás sohasem lesz.
Miért nem lesz soha tökéletes a kézi locsolás?
A legalapvetőbb és fő tényező: az időszak. A tökéletes öntözés ideje hajnalban van, lehetőleg napfelkelte előtt. Ugyanis ilyenkor a legkisebb a párolgási veszteség, ez az az időszak amikor a gyep, vagy bármelyik növényünk a legtöbb tápanyagot tudja hasznosítani. A legtöbb ember hajnal 4 - 5 órakor nem locsolni akar, hanem pihenni. Emiatt a legtöbben elkövetik az egyik legnagyobb hibát főleg a gyep öntözésénél: késő délután vagy este locsolnak.
Nem kell aggódni a kert esztétikája miatt
Ha valaki attól tartana, hogy a kertjében csövek fognak heverni mindenhol, azt megnyugtathatom, ez a probléma nem áll fent. Az öntözőrendszer összes csöve a föld alatt fut, legalább 40 centiméter mélyen. Az öntöző szórófejek is vízszintesen a talajjal egysíkban helyezkednek el, és csak akkor bukkannak fel, amikor az öntözőrendszer beindul.
Miért rossz késő délután vagy este locsolni?
Amikor este, munka után állunk neki locsolni, a talaj még fel van melegedve. Locsolunk, de a nagy része elpárolog, a gyep és a növények képtelenek magukba szívni a kellő tápanyagot. Így a gyökérzóna felső rétege kap vizet, emiatt a gyökérzet gyenge lesz, és sokkal kevésbé lesz strapabíróbb.
Télen és nyáron a nem jól nevelt gyep nagyon könnyedén kipusztul, mivel a gyökérzet csak pár centiméter mélyre nyúlik le a talajba, ez pedig könnyedén el tud fagyni, vagy ellenkező esetben ki tud égni. A következő probléma, hogy a meleg, nedves környezet kiváló környezetet biztosít a gombás megbetegedések számára. Ha pedig ez bekövetkezik, könnyen előfordulhat, hogy az egész gyepet újra kell telepíteni.
Hogyan oszd fel öntözési zónákra a kertet?
Az első és legfontosabb feladat: tudni kell mennyi víz áll rendelkezésre. Ha van egy nagy gyepfelületünk, azt meglehet öntözni 1 zónából, de 4-ből is. Teljes mértékben attól függ, hogy mennyi víz áll rendelkezésre, ezt meg kell mérni. Legegyszerűbben egy nyomásmérő óra, a kerti csap és egy 10 literes vödör segítségével tehetjük ezt meg.
Az öntöző szórófejek többnyire 2 és 3 bar között működnek optimálisan, ezért ezekben az intervallumokban kell megnézni azt, hogy mennyi idő alatt telik meg a 10 literes vödör. Egy egyszerű példa:
- A nyomásmérőt a kerti csapra helyezzük, kinyitjuk a csapot teljesen, majd a nyomásmérő órán beállítjuk a nyomást 2.5 barra.
- Stoppert indítunk, elkezdjük a vödörbe engedni addig amíg el nem érjük a tíz litert, megállítjuk a stoppert.
- Ha 20 másodperc alatt telt meg ez a vödör, akkor percenként 30 liter áll rendelkezésünkre.
Tehát egy öntözési zóna körülbelül 30 liter vizet tud kijuttatni percenként, optimális nyomáson. A tervezésnél kiderül, hogy a kellő távolságra egy rotoros szórófej ~5 litert fogyaszt percenként. Így látható, hogy 5 - 6 db szórófej tud felkerülni egy zónára. Természetesen ez a valóságban ennél bonyolultabb, ezért az egyszerű példa.
Fejtől fejig öntözünk
A szórófejeknek egymás alá kell öntözniük, tehát 100%-os átfedésnek kell létrejönnie. Mivel maguk alá közvetlenül nem tudnak vizet juttatni, ezért azt a vele szemben vagy mellette lévő szórófejnek kell megoldania. Ha nincsenek átfedésben, a fejek tövében sárga, száraz foltok lesznek a gyepen.
Okos megoldások az öntözésben
Az esőérzékelő az öntözőrendszer egyik alapkelléke. Feladata: ha esik, leállítja az öntözést, és a csapadék mennyiségétől függően adott ideig nem is indítja el.
Elérhetők viszont olyan okos öntözésvezérlők is, amelyek képesek időjárás állomásokra csatlakozni, és időjárás előrejelzés alapján módosítani az öntözési ciklusokat. Kánikula előrejelzése esetén növeli az öntözési időt, viszont, ha lehűlés várható, akkor csökkenti. Használhatunk talajnedvesség vagy szél érzékelőket, amelyek mind-mind azt a feladatot szolgálják, hogy elkerüljük a felesleges öntözést. Ezekkel a megoldásokkal érhetjük el azt, hogy a lehető legtöbb vizet hasznosítsuk, a leghatékonyabban öntözzünk.
Kútvíz vagy hálózati víz?
Nem mindegy, honnan jön a víz. Ha fúrt kútról öntözünk, ügyelnünk kell a víz tisztaságára. A homokos kútvíz az öntözőrendszer legnagyobb ellensége. Ha homokol kút, sokkal gyakrabban kell takarítani a szűrőt, akár hetente.
A hálózati víz a legkényelmesebb és legtisztább megoldás. Nem kell hozzá szivattyú, nem homokol, és télen sem kell a szivattyú vele bajlódni. Viszont az ára miatt hosszú távon sokkal költségesebb.
Ne hagyd ki a téliesítést
Az öntözőrendszer zónáit a hideg idő beköszöntével vízteleníteni kell, hogy elkerüljük a fagyási károkat. Általában ezt egy kompresszor segítségével végezzük el. Minden zónát egyesével teljesen víztelenítünk, így nem marad víz a rendszerben, ami megtudna fagyni. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a rendszer csöveiben maradt víz megfagy, a térfogata megnő, a csöveket szétfeszíti, eltörheti.
Az automata öntözés nem csak arról szól, hogy neked nem kell dolgoznod. Arról szól, hogy a növényeid akkor és annyi vizet kapjanak, amennyire szükségük van. Az eredmény: sűrűbb, ellenállóbb gyep, bőségesebb termés a konyhakertben, és kevesebb pazarlás.