Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezheted, amivel elfogadod az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat.

Hogyan válassz vetőmagot?

Profigazda
2023. 02. 01. 19:41:36
Hogyan válassz vetőmagot?
Előző bejegyzésünkben azzal foglalkoztunk, hogy hogyan is érdemes megtervezni kertünket, most egy konkrétabb dologról lesz szó, mégpedig arról, hogy hogyan válasszunk megfelelő szaporítóanyagot?

Habár a cím megtévesztő lehet, nem feltétlenül csak vetőmagokról fog szó esni, hiszen például a tormát talpgyökereiről, a fokhagymát a gerezdjeiről, a burgonyát pedig gumóról szoktuk szaporítani. Természetesen vannak olyan növények, amelyeket vagy magról vagy magoncról szaporítunk (illetve dughagymáról). Ilyen a spárga vagy a hagymafélék, azonban azt jó tudni, hogy a hagymaféléket is alapvetően magvetéssel állítjuk elő a termesztés előtti évben, azonban ezt kezdő kertészeknek nem ajánlom, sokkal nagyobb sikereket fognak elérni dughagymáról való szaporítással.

Gyakori kérdések vetőmag vásárlással kapcsolatban

Milyen magot vásároljak?
A vetőmag nyilvánvalóan az egész termesztést befolyásolni fogja ezért nagyon fontos, hogy államilag minősített vetőmagot vásároljunk, mert így garantált, hogy valóban olyan fajtát fogunk vetni, amilyet vásároltunk.

Hogyan „működik” a mag?
Amint a talaj eléri az adott növényfaj megfelelő csírázási hőmérsékletét, a mag a benne tartalékolt tápanyagot felhasználva kifejleszti a csíranövényt.

Free Nature Bud photo and picture

Hány darab mag van egy tasakban?
A vetőmagok csomagolásán jellemzően nem darab van megadva, hanem a tömeg. Ennek a praktikus oka az, hogy a növények ezermagtömege szakirodalmak által megadott, így könnyen utána tudunk nézni, hogy az körülbelül hány magot tartalmazhat, továbbá a tömeg a mag minőségére is utalhat, hiszen ha egy vetőmag tömege nagymértékben elmarad a szakirodalmi adatoktól, akkor nem sok jóra számíthatunk.

Ha felmagzik a növényem, jövőre elvethetem a magjait?
Természetesen el lehet vetni az úgynevezett „fogott” magokat, azonban azt fontos tudni, hogy a mag a megtermékenyített virágból származik, így tartalmazza az anya- és az apanövény genetikai tulajdonságait is, így nagy valószínűséggel el fog térni attól a fajtától, amit az eredeti növényünkről szedtünk. Ezek az újravetett növények jellemzően elmaradnak az eredeti fajta tulajdonságaitól, továbbá fennáll a veszélye annak is, hogy bizonyos maggal terjedő kórokozókat felszaporítunk a kertünkben.

Helyre vessek vagy palántát neveljek?
Helyrevetés:

  • Előnyök:

Nyilvánvaló, hogy az állandó helyre vetéssel sok macerát megspórolhatunk magunknak, hiszen ebben az esetben a nem kell bajlódnunk a palántázó tálcákkal vagy a palántafölddel többek közt. A helyrevetés előnye az is, hogy ezek a növények erősebb gyökérzetet nevelnek, ezáltal jobb szárazságtűrő képességgel vérteződnek fel, ami a mostani trendek tükrében elég nagy előny lehet.

  • Hátrányok:

Hátránya a helyrevetésnek, hogy nehezebb kiszámítani, hogy mennyi növényünk fog kikelni, így mindenképp szükséges egy utólagos tőszám beállítás. Természetesen a másik nagy ellenségünk a helyrevetéskor az időjárás. Az elmúlt évek áprilisaiban rendre jön egy erős szállított fagy, ami megtizedelheti a nem megerősödött állományokat.

Palántázás

  • Előnyök:

Biztonságosabb termesztési mód, hiszen szabályozott körülmények közt neveljük a kis növényeinket, amíg elég erősek nem lesznek a kiültetéshez. További előny, hogy a helyrevetéssel ellentéten sokkal egyöntetűbb állományt kapunk.

  • Hátrányok:

Ahogy azt fentebb is említettük, a helyrevetéshez viszonyítva jóval nagyobb az eszközigénye, ezért drágább is.
Free Greenhouse Agriculture photo and picture

Mi az az F1 hibrid?
A szelektíven tenyésztett magokat jelölik így. Ezek a fajták kimagasló tulajdonságokkal rendelkeznek, mesterséges keresztbeporzással hozzák létre őket és a 2 szülő fajta legjobb tulajdonságait tartalmazza.

 

A zöldégnövények legfontosabb adatai

A következő táblázatban igyekeztünk összeszedni pár zöldségnövény legfontosabb tulajdonságát:

 

Csírázóképességi idő (év)

Minimális csírázási hőfok (°C)

Ezermagtömeg (g)

Bab

3 – 4

3 – 4

100 - 500

Borsó

4 – 5

1 – 2

100 – 300

Cékla

3 – 4

4 – 5

13 – 22

Csemegekukorica

4 – 5

8 – 10

43 – 380

Görögdinnye

6 – 8

15 – 17

30 – 100

Póréhagyma

2 – 3

2 – 3

2,2 – 3,7

Metélőhagyma

1

-         

0,8 – 1

Vöröshagyma

2 – 3

4 – 5

3 - 4

Káposztafélék

4 – 5

2 – 3

3 – 6

Paprika

3 – 4

15 – 17

5 – 7

Paradicsom

5 – 6

10 – 12

2,5 – 3

Pasztinák

1

2 – 3

3 – 4

Petrezselyem

2 – 3

3 – 4

1,2 – 1,8

Retek

3 – 4

1 – 2

7 – 10

Fejessaláta

4 – 5

1 – 2

0,8 – 1,2

Sárgarépa

3 – 4

4 – 5

1 – 1,4

Sóska

3 – 4

1 – 2

0,7 – 1,2

Spárgatök

6 – 8

10 – 12

150 – 500

Uborka

6 – 8

14 – 16

20 – 30

Zeller

4 – 6

3 – 4

0,4 – 0,5

 

Válogass kínálatunkból, hogy te is a saját kerted profi gazdája lehess! 
Tartalomhoz tartozó címkék: Ültetvény Zöldségtermesztés