A paradicsom betegségeinek egy népes csoportját alkotják a vírusos betegségek, közel 100 éve rendelkezünk tudomással róluk.
Miért veszélyesen a vírusok okozta betegségek?
Mert gyógyítani a betegséget nem lehetséges, a fertőzött növények életük végéig betegek maradnak, közben fertőzőek, és további növények, a teljes növényállomány befertőzését okozhatják. A fertőzöttség kezdeti időszakában, a vírus felszaporodásának elején, tüneteket nem mutatnak, a növények egészségesnek tűnnek, mégis
fertőzőek. A vírusok terjedésének, továbbvitelének több módja is ismert, leggyakoribb az úgynevezett mechanikai vírusátvitel: a beteg növényen ejtett sebzésnél a vírusokat is tartalmazó növényi nedvvel jut tovább a vírus egy újabb sebzésen keresztül.
Sebzést okozhat a paradicsomot borító növényi szőrszálak megsértése, a metszés, az oldalhajtások kicsípése stb. Tehát az ápolási munkák jelentik a
nagy veszélyt. A vírusokat a paradicsomon élősködő szúró-szívó szájszervű rovarok is intenzíven terjesztik, ilyenek a levéltetvek, liszteskék, atkák
stb. Vírussal fertőzött egyetlen levéltetű egyetlen szúrása elegendő a növény megfertőzéséhez, a vírus felszaporodásához és a növényen belüli szisztemizálódásához.
A folyamat már 3-4 hét alatt megvalósul, a növény minden részébe, minden sejtjébe eljut a vírus. A vírus terjedhet fertőzött vetőmaggal, és abból nevelt fertőzött palántákkal is. Számos vírus a termesztőberendezések tárgyaira tapadva is fenntartja magát, ezért azok fertőtlenítése is folyamatos feladat.
Ezt követően megjelennek a vírusfertőzést jelző tünetek: sárga, klorotikus, elmosódott foltok, mozaikosság, gyakran levéltorzulás, hólyagosság, fodrosság, a levelek aszimmetrikussá válnak, alakjuk megváltozik. A vírusos levelek megkeményednek, a normálisnál több tartalék tápanyagot raktároznak a levelek, meghajlítva gyakran elpattannak.
A levelek gyakran világos, fehéressárga színt öltenek, és elbarnulás is követheti a színváltozást. A hajtások habitusa, alakja is megváltozik, a hajtás növekedése csökken, ízközrövidülés lép fel, „csökötté" válik a növény. Tünetek alapján a vírust azonosítani nem lehet, csak a fertőzés ténye állapítható meg.
Közel 20 vírusbetegséget ismerünk a termesztett paradicsomon, ehhez jött az alábbi súlyos vírusbetegség, mely Európa szomszédos országai után már hazánkban is megtalálható.
Paradicsom barna termésráncosodás vírus (ToBRFV)
A paradicsomot és paprikát is károsító, könnyen és sokféleképpen terjedő vírus ellen nincs hatékony növényvédelmi technológia, ahol fellép, a paradicsom eladhatatlanná válik, az állományt zárlat alá helyezik, felszámolják, megsemmisítik. A fertőzés megállítása érdekében szigorú higiéniai előírásokat foganatosítanak, a
fertőzés terjesztésére alkalmas minden anyagot (göngyöleg, munkaruha, metszőolló, művelőeszközök) rendszeresen fertőtlenítik, az üvegházból kikerülő fertőzött, zöld növényi részeket elföldeléssel hatástalanítják, és a kiürült teljes üvegházat fertőtlenitik. A fertőzött és talajra hullott növényi részeken is fennmarad a vírus.
A vírus elsősorban palántával és vetőmaggal terjedhet, életképesen, fertőző állapotban fennmarad szállítása során érintkezett tárgyakkal, eszközökkel, eszközökön, cipőkön, ruhákon, göngyölegen, így könnyen átvihető a hajtatóházak között. fertőzött terméssel is terjeszthető.
Tünetei: A fertőzött növény levelei ráncosak, hólyagosak, mozaik tünettel kísérve. A bogyók csészelevelei barnulnak, a bogyók apróbbak, érdes felületűek, gyakran foltosak, nem egyforma színnel érnek be, barna foltok is fejlődhetnek rajtuk. A korábban fertőzött tövek növekedése lelassul, torzulhat,
a bogyók képződése is gátolt.
A kórokozó életben maradását segítik a természetben, vadon is előforduló libatopfélék (gyomok) és fekete csucsor növények, valamint a közkedvelt petúnia virágfajok, mivel azokat is fertőzni képes a vírus. Bizonyították, hogy üvegházakban a beporzást
segítő poszméhek is terjesztették a vírust. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy hazánkban számos üvegházban felszámolták a már jól bevált paradicsom és paprika termesztését a betegség fellépése miatt, helyette az uborkahajtatásra tértek át, mivel az uborkát ez a vírus nem támadja meg.
Baktériumos (Ralstóniás) hervadásos betegség:
A napokban jelentették be, hogy bizonyítottan megjelent a Ralstonia pseudosolanacearum nevű zárlati baktérium hazánkban. Behurcolásának veszélyét a szakemberek már évek óta jelezték, sajnos meg is történt. Három, nem szomszédos megyében azonosították a kórokozót.
Jelenleg folyik a fertőzés lehetséges eredetének megállapítása. A betegség feltűnése komoly gazdasági hátrányokat jelent, tekintettel arra, hogy a kórokozó ellen aktív kémiai védekezési módszer jelenleg nem áll rendelkezésre, csupán higiéniai rendszabályok segítségével lehetséges a fellépő járvány
terjedésének lassítása, megállítása.
Ennek a veszélyes baktériumnak van egy .szelídebb" rokona, a Ralstonia solanacearum, mely már ismert és előfordul hazánkban. Kimutatási módszerük azonos, és a diagnosztikai eljárások finomodásával, érzékenységének növekedésével tudták ezt a két kórokozót szétválasztani, azonosítani. Mindkét
Ralstonia faj hasonló tünetekkel járó betegséget idéz elő, szétválasztásuk laboratóriumi, speciális vizsgálatokkal lehetséges.
A fontosabb gazdanövények, amelyek hazánkban érintettek lehetnek: a paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs, a burgonya, a rózsa, valamint számos kifejezetten melegigényes dísznövényfaj.
A Ralstonia talajlakó baktérium, a növények edénynyalábjaiban él, a gyökéren keresztül jut a növénybe és hervadásos típusú tüneteket okoz.
A hervadást a szárban és az edénynyalábokban nekrotikus elszíneződések, elhalások kísérik. Eddigi ismeretek szerint fertőzött rózsatövekkel terjedt el Európában, ezt most vizsgálják, továbbterjedését pedig munkagépek, eszközök segítették.
Kutatásokkal bizonyították, hogy felszíni öntözővizekkel képes terjedni, fenntartani magát a hazánkban elterjedt kesernyés csucsor, ebszőlő néven ismert (So/anum du/camara} gazdanövénye segítségével. Egyelőre, nehezen mérhető fel a kórokozó elterjedése okozta kár mértéke, mivel a fertőzés hatására a paradicsom, a paprika, a tojásgyümölcs termesztését fel kell számolni, több évig szüneteltetni, és a területet csak egyszikű növényekkel (gabona, kalászosok, fűfélék) szabad hasznosítani.
Az általános higiéniai szabályok szigorúak, és a megelőzésre fókuszálnak:
- megbízható, bevizsgált, egészséges szaporítóanyagot szabad csak felhasználni, törekedjünk ennek írásos igazolásának beszerzésére is,
- a termesztés, nevelés, ápolás során a gépek, eszközök előírásszerű fertőtlenítését folyamatosan végezni kell,
- hazai gazdanövényét, a kesernyés csucsort folyamatosan írtsuk a területről,
- a fertőzés tényének megállapítása után a területen vagy ne folyjék növénytermesztés (ugaroltatás), vagy az előírásnak megfelelően csupán egyszikű növények termesztése engedélyezett,
- felszíni öntözési lehetőség kerülése.
Az ismertetett két betegség tovább hangsúlyozza a megelőzés, a növények folyamatos figyelésének jelentőségét, az elváltozást mutató növények eltávolításának fontosságát. Beteg növényeket, megelőzésképpen, ne tegyünk a komposztba. Kiemelten fontos a higiéniai szabályok betartása. A magokkal terjedés megelőzésére csak megbízható helyről szerezzük be a vetőmagokat, a palántákat is. A korlátok nélküli magcserebere esetenként súlyos következményekkel járhat, ennek megelőzésére érdemes saját egészséges magokból nevelt palántákat termeszteni.
forrás: Kerti Hírmondó 2023/3.szám
