Adatvédelmi tájékoztató: A felhasználói élmény fokozása és a személyre szabott legjobb ajánlatok érdekében, valamint kényelmi illetve statisztikai célból weboldalunk  cookikat (sütiket) tárol a készülékén és webszervereken. Ezen adatok tárolásának módját a “Beállítások” feliratra kattintva tudja módosítani. Abban az esetben, ha hozzájárul a sütik használatához, kattintson az OK gombra. Részletesebb információ az "Adatvédelmi szabályzat" menüpontban található.
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Éves kerti mindentudó - Kora tavasz

Éves kerti mindentudó - Kora tavasz

Az aranyfa, amelyet aranycserjének is neveznek, vidám napsárga szirmaival köszönti a tavaszt. A költöző madarak közül egyre többen visszatérnek, a méhek és a dongók pollen- és nektárkeresésre indulnak. A kertben már élvezhetjük a csodaszép tavaszi napokat, de az éjszakai fagyok még arra emlékeztetnek bennünket, hogy a tél még csak néhány hete mondott búcsút.

Változó virágzási idő

A hóvirág virágzási idejéhez hasonlóan az aranyfa virágai is különböző időszakokban jelennek meg: a virágzás kezdete
február végétől április közepéig tart, de olykor a szokatlan meleg időjárás hatására rendkívül korán bontja szirmait. Ha
olyan növényekkel szeretnénk dolgozni, amelyek hidegre érzékenyek, ezekben a rendkívüli esetekben inkább várjuk
meg a cseresznye virágzását.

Aktív esték
A legtöbb fa és évelő, valamint a zöldségek többsége nem igazán kényes, ezért a kertben már ilyenkor is van bőven tennivaló.
a nappalok jelentősen hosszabbra nyúlnak, még kora este is el tudunk piszmogni valamivel, különösen azután,
amikor az utolsó márciusi vasárnapon átállítjuk az órát a nyári időszámításnak megfelelően.


A tavasz szárnyakat ad
A kerti munkálatok közül több dolgot „időre” kell elvégeznünk, nem várhatunk sokáig vele, ilyen például a rózsák metszése,
a fűnyírás vagy a paradicsomok palántázása. Ám a tavaszi virágoktól és illatoktól körülvéve a munka könnyedén megy.
a szép időben már kitehetünk egy széket is a kertbe, amelyen üldögélve egyszerűen csak élvezzük a tavasz ébredését.

 

Mire ügyeljünk?

Általános teendők

  • A füvet csak akkor nyírjuk le, ha már nem túl vizes a talaj.
  • A füves területeket az első vagy a második nyírás után szellőztetjük és megtrágyázzuk.
  • A vetéseket és a kiültetett palántákat rendszeresen öntözzük.
  • ​Az első gyomnövényeket gondosan kiszedjük.
  • Napsütéses időben a melegágyat és az üvegházat rendszeresen szellőztetjük.

Virágok és évelők

  • Az egynyári virágok palántáit bent előneveljük.
  • Elvégezzük az első növények tűzdelését.
  • A vetéseket egyenletesen nedvesen tartjuk.
  • Az ellenálló egynyári virágokat (pl. a körömvirágot és a búzavirágot) elvetjük, vagy kiültetjük az ágyásba.
  • Elültetjük az évelőket, elsősorban a nyár végén vagy ősszel virágzókat.
  • A hagymás növényeket szárazság esetén visszafogottan öntözzük.

 

Díszfák és rózsák

  • Az ágyás- és a tearózsákat kitakarjuk és megmetsszük.
  • Kedvező időszak a rózsák és a hidegre érzékeny fás szárú növények (pl. magnólia vagy nyáriorgona) ültetéséhez.
  • Elültetjük az örökzöld tűlevelű valamint a lombos növényeket.
  • A kora tavasz elején még elültethetjük az utolsó szabadgyökerű növényeket; ha beköszönt a meleg idő, már csak konténeres növényt ültessünk.

Zöldségek, fűszernövények, eper

  • A melegigényes zöldségeket és fűszernövényeket bent előneveljük (pl. paradicsom, paprika, bazsalikom).
  • Elvégezzük az első növények tűzdelését.
  • Az ellenállóbb zöldségek és fűszernövények magját elvetjük (pl. retek, mángold, petrezselyem).
  • Az ágyásban nevelt magoncokat megritkítjuk,hogy megfelelő távolságralegyenek egymástól.
  • Az ágyásokat egyenletesen nedvesen tartjuk, növényvédő hálóval letakarjuk.
  • Az összes olyan zöldséget és fűszernövényt elültetjük, amely nem érzékeny a hidegre, még a korai burgonyát is.
  • A zöldségeket rendszeresen öntözzük, és a sorok közét óvatosan megkapáljuk.
  • A korán elültetett káposzta- és hagymaféléket felhalmozzuk.
  • A fagyok elmúltával megmetsszük a mediterrán növényeket.
  • Leszedjük a spenótot, az első salátát és a retket.

Gyümölcsfák, bogyós gyümölcsök

  • Eltávolítjuk a régi mulcsréteget, elszórjuk a komposztot vagy a trágyát, a fákat csak a virágzás elmúltával mulcsozzuk.
  • A korán megjelenő virágokat védőfóliával óvjuk a hideg éjszakáktól (elsősorban a gyümölcssövénynél).
  • Elültetjük a hidegre érzékeny gyümölcsöket (pl. az őszibarackot, a kivit és a szőlőt).

A rózsák metszése

Mire ügyeljünk?

  • A rózsákat kora tavasszal metsszük, mert télen elfagyhatnak a hajtásaik.
  • Ősszel elsősorban a beteg vagy betegségre hajlamos (pl. lisztharmattal fertőzött) ágakat vágjuk le.
  • Az erős növekedésű rózsákat ősszel enyhén visszavághatjuk.

Hogyan metsszük a kúszórózsákat?

  • Az idősebb kúszórózsáknak alkalmanként egy vagy két elöregedett vezérhajtását tőből kivágjuk.
  • A legerősebb vezérhajtást nem kell visszavágni.
  • Az oldalhajtásokat 4-5 szemre vágjuk vissza, az egyszer virágzó fajták hajtásait 2-3 szemre.

Kitakarás
Először eltávolítjuk a téli védőtakaró maradékát és az ősszel felhalmozott földkupacokat.
Ezután erőteljesen visszavágjuk az ágyás-, a tea-, és a törperózsákat, hogy sok új hajtást hozzanak. A virágrügyek ugyanis csak ezeken fejlődnek.

Ritkítás
Először levágjuk az esetlegesen elszáradt, elhalt hajtásokat.
Majd a legidősebb hajtásokat egészen a tövénél levágjuk, hogy csak 3-5 fiatal, erős hajtás maradjon.
Az alsó vadhajtásokat (lásd a képen) szintén eltávolítjuk.

Metszés
A megmaradt hajtásokat erős növekedésű rózsák esetén 4-6 szemre (rügyalapra), gyengébb növekedés esetén 3-4 szemre metsszük vissza.
Az ollót kb. 0,5cm-re tartjuk arügytől, kissé ferdén, hogy ametszés helye aszemtől aszemközti oldal felé lejtsen.

Bokorrózsák metszése
Az egyszer virágzó bokorrózsákat csak néhány évente ritkítjuk meg úgy, hogy kivágjuk alegidősebb hajtásokat.
• A többször virágzó bokorrózsák esetében ahajtásokat harmadukig , gyengébb növekedésű fajtáknál ahajtásokat kétharmadukig vágjuk vissza.

 

A zöldségek vetése

Milyen segédeszközökre van szükségünk?

  • gereblyére
  • két pálca közé kifeszített sorvezető zsinórra, valamint mérőszalagra
  • botra a barázda meghúzásához
  • öntözőkannára vagy a locsolótömlőre szerelt szórófejre
  • takarófóliára a korai vagy nagyon késői vetéshez
  • növényvédő hálóra a zöldséglégy és egyéb kártevők ellen

Mit jelent a fészekbe vetés?

  • A magokat kisebb csoportokban, kupacokban szórjuk el, általában három-nyolc darabot.
  • Ezt a módszert a nehezen csírázó fajoknál alkalmazhatjuk, ilyenek a nagy magvú vagy kúszó zöldségek, pl. a bokorbab, a borsó vagy az uborka.
  • A futóbab magjait kör alakban helyezzük el a támasztókaró körül.

Sorban vetés

  • A legtöbb magot egyenes, párhuzamos sorokban vetjük el. Ügyeljünk a csomagoláson feltüntetett sortávolságra és ültetési mélységre.
  • A barázdákat egy kisebb bottal vagy a gereblye nyelével vájjuk a földbe.

Az ültetés mélysége és a betakarás

  • A nagyon apró magoknak és a fényre csírázó fajoknak (pl. saláta, zeller) egészen kis mélyedést készítünk, éppen csak belenyomjuk a magokat a földbe, és vékony réteg földet szórunk rájuk.
  • Egyébként a mag méretének megfelelően 2-5 cm mélyre vetjük a magokat, feltöltjük a mélyedést földdel, és kissé lenyomkodjuk.
  • Végül finoman megöntözzük.

Vetőszalag használata

  • A vetőszalag egy a földben lebomló papírszalag,  amelyen a magok optimális távolságra helyezkednek el egymástól.
  • A szalagot a kívánt hosszúságúra vágjuk, a barázdába helyezzük, és hogy jól tapadjon a talajhoz, azonnal megöntözzük. ezután
  • földet simítunk rá, és még egyszer alaposan meglocsoljuk.

A palánták ritkítása

  • Ha vetőszalag használata nélkül szórjuk el a magokat, a kis magoncok gyakran túl sűrűn helyezkednek el. ilyenkor óvatosan annyi palántát húzunk ki a földből (elsősorban a gyengébbeket), hogy a többieknek elegendő  helyük legyen a fejlődéshez.
  • A megmaradt növényeket kissé nyomkodjuk be a talajba, hogy ismét szilárdan álljanak.

A palánták ültetése

Mire van szükségünk?

  • Ha sorban ültetünk, segítségünkre lehet a két pálca közé kifeszített sorvezető zsinór.
  • A sortávolság ellenőrzéséhez mérőszalagra vagy mérőrúdra
  • Ültető ásóra
  • Öntözőkannára, lehetőleg szórófej nélkül
  • Növényvédő hálóra a zöldséglégy és egyéb kártevők ellen

Mire ügyeljünk?

  • A frissen kiültetett palántákat lássuk el egyenletes nedvességgel, de ne legyenek túl vizesek.
  • Amíg a növények meg nem erősödnek, a gyomnövényeket rögtön és alaposan távolítsuk el.
  • Ügyeljünk a csigákra és egyéb kártevőkre. Idejében vegyük észre őket, és távolítsuk el.

Ültetés

  • A vetéshez hasonlóan az ültetésnél is sorban helyezzük el a növényeket, így könnyebb dolgunk lesz a későbbiekben.
  • Ügyeljünk az előírt sor- és tőtávolságra. A megadott számok közül (50×30 cm) az első szám mindig a sorok egymástól való távolsága, a második szám az egyes növények soron belüli távolsága.

Az ültetés mélysége

  • A legtöbb növényt olyan mélyre ajánlatos helyezni, hogy a gyökérnyak éppen a talajszint alá kerüljön.
  • A saláta palántájánál ügyeljünk arra, hogy az új hajtásrügyeket rejtő „szív” a talajszint felett maradjon.
  • A póréhagyma esetében viszont a levél töve kerüljön egy kissé a talajszint alá.

Egynyári virágok ültetése
Az egynyári virágokat inkább laza csoportokba ültessük. Jól mutat az is, ha vegyesen ültetjük el őket. azonban itt is ügyeljünk a szükséges tőtávolságra.
Elrendezéskor az évelők ültetéséhez hasonlóan járjunk el (lásd 42. oldal).
Úgy ültessük el a növényeket, hogy a földlabda felső rétege a talajszinttel egy magasságban legyen.

Fűszernövények ültetése

  • Általában a fűszernövényekből csak néhány példányra van szükségünk, ezért érdemes őket lazán kis csoportokba ültetni.
  • A borsmenta, valamint a citromfű és a tárkony is gyakran olyan erőteljesen tarackol, ezért érdemes korlátozni a gyökerek továbbterjedését.
  • A növényt egy nagyobb edénybe vagy vödörbe helyezzük, amelynek az alját előzőleg eltávolítottuk, és így tesszük a földbe.

A gyep nyírása és gondozása

Mekkorára nyírjuk a füvet?

  • Normál használatú gyep magassága: 4 cm; száraz, forró nyári időszakban: 5-6 cm
  • Díszgyep: 3 cm
  • Árnyékos gyep: 5 cm
  • Általános szabály: mindig a fű magasságának egyharmad részét vágjuk vissza.

Mik a teendőink?

  • A vakondtúrásokat simítsuk el vagy teljesen hordjuk szét. Ezután tapossuk le a talajt a vakond járatainál.
  • A makacs gyomnövényeket húzzuk ki.
  • A csupaszon maradt területeket újra vessük be fűmaggal (szellőztetés után).

Az első fűnyírás

  • Ha a hőmérséklet már túlnyomórészt 10 °C fok fölött van, száraz időben elvégezhetjük az első fűnyírást.
  • Ha a fű nagyon magas, mert ősszel már nem tudtuk lenyírni, először vágjunk le belőle egy keveset, majd pár nappal később nyírjuk le a szokásos 4 cm-es magasságra.

Gyepszellőztetés

  • Időjárástó függően egy-két hetente használjuk a fűnyírót.
  • A második nyírás után ajánlott a gyepet átszellőztetni kézi vagy motoros gyepszellőztető géppel. A fűfelület megszabadul az elöregedett nemez- és moharétegtől, javul a levegőzése, a víz- és a tápanyag-elvezetése.

A maradványok eltakarítása

  • Az első egy-két nyírás után gereblyézzük össze a lenyírt füvet, így az előző évi avar utolsó nyomait is eltüntetjük: a faleveleket és a lehullott ágakat.
  • A mulcsozó fűnyíró használatával a felaprított fű a későbbiekben visszahullik a talajra és természetes zöldtrágyaként funkcionál.


Trágyázás

  • A tavaszi trágyázást elvégezhetjük még a fű növekedése és az első nyírás előtt, így megerősítjük a télen legyengült füvet. Egyébként a szellőztetés után trágyázzunk.
  • Nyár elején még egyszer lássuk el műtrágyával a gyepet, és ha szükséges, nyár végén harmadjára is megismételhetjük a műveletet.
  • Kizárólag a gyepre alkalmas műtrágyát használjunk, és szárazság idején alaposan öntözzük be.

 


*A blog tartalma az Éves Kerti Mindentudó könyvből származik, a Sziget Kiadó jóváhagyásával.

Amennyiben még több hasonlóan hasznos tudásanyagot szeretnél olvasni, akkor itt tudod megvásárolni a Növényvédelmi mindentudó könyvet.

 

 

Tartalomhoz tartozó címkék: Éves kerti mindentudó Tavasz