Cacanska Rodna szilva gyümölcsfa, szabadgyökeres

Annak érdekében, hogy az ön által kiválasztott gyümölcsfa optimális terméssel örvendeztesse meg, és megfeleljen elvárásainak, fontos a megfelelő fajta kiválasztása, ugyanis az adott gyümölcsfa-fajta környezeti- és termőhely igényét is figyelembe kell venni. A kiválasztott fajta számára megfelelő termőhely-, klíma-, és a szakszerű gondozás szükséges. A helyi viszonyok között a már bizonyított fajták adják a legnagyobb garanciát a kielégítő terméshez. A gyümölcsfák a mélyrétegű, humuszban gazdag, könnyen átmelegedő talajokat kedvelik. A túlzottan kötött, nedves, nehezen átmelegedő talajok nem igazán alkalmasak gyümölcstermesztésre.

A facsemetéink szabadgyökeresen kerülnek forgalomba

Az Ön által megrendelt szabadgyökeres gyümölcsfa gyökércsomagoltan érkezik. A megrendelt szabadgyökerű gyümölcsfát a kézbesítést követően lehetőleg azonnal el kell ültetni a végleges helyére. Amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a bontatlan csomagolásban az oltványok csupán néhány napig tarthatók. A tárolás ideje alatt a csomagot hűvös, naptól védett helyen kell tárolni, lehetőleg pincében, vagy ahhoz hasonló klímájú helyen.

A csomagolás teljes eltávolítását követően különösen tavaszi ültetésnél legalább 48 órára (ősszel elég a 24 óra) állítsa vízbe a fát egy edényben (vödör / hordó) úgy, hogy a víz a gyökérzetet teljesen ellepje. Ügyeljen arra, hogy 48 óránál sokkal tovább viszont ne álljon vízben a fa, mert ebben az esetben a gyökér befullad. 

Ha nem áll módjában azonnal elültetni a facsemetéket, vagy nem tudja még a végleges helyére ültetni azokat, akkor vermeléssel áthidalható az az időszak, amíg a fa a végleges helyére kerül.

A gyümölcsfák vermelése akár csoportosan, szorosan egymás mellé is történhet. A gyökerek méretének megfelelő méretű gödör kiásását követően helyezze bele a gyümölcsfát(kat), akár szorosan egymás mellé, majd földelje el azokat. A földrögök között nem maradhat levegő, eszért a földet taposással is szükséges tömöríteni, majd bőségesen meg is kell azt öntözni. A vermelési időszak alatt ügyeljen arra, hogy a föld ne száradhasson ki. Azt nedvesen kell tartani.

Az ültetés ideje

Az ültetés fagymentes időben (szabadgyökeres oltványok esetében őszi és tavaszi időszakban – október közepétől november végéig, illetve február közepétől április elejéig -) végezhető el, de akár még a téli időszakban (pl. januárban) is ültethető gyümölcsfa, ha a levegő hőmérséklete +2 °C fölött van és a talaj nincs mélyen átfagyva. Fontos azonban, hogy a szabadgyökerű gyümölcsfák esetén az ültetés mindenképpen a lombhullás után, de lombfakadás előtt történjen. Optimális azonban szabadgyökeres gyümölcsfát őszi időszakban ültetni a biztonságosabb megeredés érdekében, mert az enyhe, téli napokon a gyökereken keletkezett sebek még a tavaszi időszak előtt kalluszosodnak és az új gyökerek kialakulása is megkezdődik, melyek tavaszra már készen is állnak és nem akkor kezdenek még csak kialakulni (újból), mivel a tavaszi ültetés alkalmával a már megindult kis gyökérhajtások könnyen letörnek. Őszi ültetéskor a gyökérzet körül a földet taposással kell tömöríteni, öntözni nem szükséges, mert a téli csapadék kellő nedvességet biztosít, és a talaj tömörödése is megtörténik.

Tavaszi ültetésnél a talajt a gyökérzet között taposás helyett bőséges öntözéssel kell tömöríteni. Ebben a tavaszi időszakban a kiszáradás is gondot okozhat, ezért ajánljuk a mulccsal való takarást.

Ültetési távolság

Az ültetési távolságot alanytól-, korona formától (metszési mód) és alaktól függően kell meghatározni. Vadalanyon lévő fajták általában terebélyesre nőnek és magasságuk is elérheti a 15m-t. Itt ajánlatos a 8-10m-es tőtávolságot tartani, a sortávolság 6m, eltolt ültetési rendben. A törpésítő alanyoknál, mint pl. birs, galagonya, és M-alanyoknál kisebb távolságokat is hagyhatunk (pl.: 6x6m).

Általánosságban elmondható, hogy alma, körte esetében 6-7 m-, cseresznye esetében 8-9 m-, szilva, kajszi és meggy esetében 5-6 m-, birs, naspolya és őszibarack esetében 3-5 m-, gesztenye esetében 8-12 m-, dió esetében 10-20 m tőtávolságot javasolt tartani.

Fák, cserjék ültetése kisokos

Az őszi faültetés szezonja lombhullás után kezdődik. Ilyenkor a gazdaboltokban, kertészeti áruházakban megjelennek a lomblevél nélküli többnyire szabad gyökerű fák. Ezeket megvásárlás után a következőképp kell elültetni.

A kiszemelt helyen gödröt kell ásni a fának.

1., Fánkat a területre visszük,majd a kezünkben fogva az ásandó gödör fölé tesszük, hogy lássuk mekkora gödröt kell majd ásni, amelybe kényelmesen bele tudjuk ültetni a fát. Ezt követően ásóval kijelöljük a gödör pontos helyét.

2., Ha a fát a füves területünk egyik pontjára szeretnénk ültetni, akkor a fűréteget le kell szedni, majd félretenni.

3., Ez után következhet maga az ásás. Ásás közben a mélységet és szélességet folyamatosan ellenőrizzük. Időnként a fát bele is próbálhatjuk a gödörbe.

Füves területen célszerű egy kisebb fóliát a gödrünk mellé tenni, hogy a kiásott földet arra tegyünk. Megkönnyítve ezzel a visszatemetést, valamint a füvünk se lesz tele földdel. A gödröt úgy kell kiásni, hogy a fóliára két kupacot készítünk. az egyik kupac a gödör felső 20-30 cm-es rétegében lévő földmennyiség, a másik kupac pedig az attól lentebbi földrész

4., A kiásott gödör aljára (ha füves területen készítettük a gödröt) a legelsőként leszedett füvet tegyük egy lapát érett istállótrágyával, mivel ez a későbbiek során tápanyagot fog szolgáltatni a fejlődő növényünknek. Ezt körül belül 20 liter vízzel fel kell önteni. Erre azért van szükség, hogy a gödör körüli részeket benedvesítsük, hogy a gyökereknek folyamatos nedvességet biztosítsunk, továbbá a víz felöntésével a trágyából oldódnak ki tápanyagok, melyek beszívódnak mélyebb talajrétegbe, ezzel biztosítva egy nagyobb tápdús közeget a növény számára.

Ha a gödör elitta a vizet, beleállíthatjuk a fát. Itt nyílik lehetőség, hogy a gyökerekhez gégecsövet tegyünk, amivel még koncentráltabban tudjuk öntözni fánkat. A gyökérzetre azt a földkupacot teszem, amelyet először ástam ki (ez volt a talaj felső 20-30 cm-es rétege). Ezek után kb. 10 litervízzel a növény gyökeréhez iszapoljuk a földet. Miután elitta a vizet, a tápanyagban szegényebb talajt tesszük legfelülre.

5., A gödör tetején vízgyűjtő tányért formálunk a földből, majd megöntözzük a fánkat. A nedvesítés mellett ezzel tömörítjük is a talajt.

Gyakorlati szempontból megemlítendő még az ültetés során a fák gödörben való elhelyezése. Az egyenes növekedés érdekében ültetéskor folyamatosan ellenőrizzük, hogy minden szögből egyenesen ültetjük-e fánkat.

Kivételt szokott jelenteni ez alól, ha olyan helyre ültetjük fánkat ahol jobban ki van téve intenzív szélnek (vízpart, település szélén lévő telek, tanya, esetleg egy ültetvény alföldi területen). Ebben az esetben ültetéskor a fát célszerű 10^o – kal az uralkodó széliránnyal szemben ültetni. ez azt jelenti, hogy optimális esetben a fa törzse 90^o-ot zár be a talajjal, erősen széljárta területeken 80^o-ot zárjon be. Ha kezdetben nem is lesz nagyon szembetűnő az a 10^o de az évek múltával megfigyelhető, hogy a szélnek köszönhetően egyenesen fog növekedni a fa. Ezzel szemben ha erre nem figyelünk oda ültetéskor, előfordulhat, hogy az évek múltával fánk ferdén fog növekedni.

Milyen mély gödröt ássak?

Ez több tényezőtől is függ.

Első és leg alapvetőbb kérdés, hogy szabad gyökerű, avagy konténeres (cserepes), vagy földlabdás növényt szeretnénk ültetni.

Szabad gyökerű fáknál a gyökér méretétől függően 50-80 cm mély gödröt szoktak ásni.

A legfontosabb, hogy bármilyen mély gödröt is ásunk a növény gyökérnyakán lévő szemzés/ oltás helye nem kerülhet a föld felszíne alá, mert a fa pusztulásához vezethet. A legjobb, ha a szemzés/ oltás helye a talaj felszíne fölött 5-10 cm-rel van.

Konténere (cserepes) növények ültetése:

Ugyan úgy történik, mint a szabad gyökerű fák ültetése során. A gödör kijelölése még pontosabb, hiszen a konténer mérete adott. Gyakorlati tanács, hogy a könnyebb megeredés érdekében a cserép méretétől 10-15 cm-rel nagyobb gödröt ássunk. Konténeres növények esetén több föld feleslegünk marad. Ültetéskor szintén a felső 20-30 cm-es humuszban gazdag földkupacot tegyük a gyökerekhez, majd a tápanyagban szegényebb földből alakítsuk ki fánk körül a vízgyűjtő tányért.

Konténeres növények ültetése esetén olyan mélyre ültessük azokat, amilyen mélyen a konténerben (cserépben) voltak.

Földlabdás növények ültetése:

Leggyakrabban tujákat vásárolhatunk földlabdás kiszerelésben, mikor is a növény gyökere szövettel körbe van véve, és a növény szára tövénél össze van kötve. Ha magában ültetünk tuját, a gödörnek akkorának kell lennie, hogy a megvásárolt növény földlabdájától 10-15 cm-rel nagyobb legyen.

Ültetéskor a földlabda körül minden csomagolási fóliát és szövetet valamint kötöző anyagokat távolítsunk el.

A földlabdát nem szabad leszedni a növény gyökeréről!

Amellett, hogy a földlabda nedvesen tartja a növény gyökerét addig ameddig el nem ültetik azt végleges helyére, amellett olyan gombák találhatóak benne, melyekkel együttélésben, úgynevezett szimbiózisban él a növény. Ennek lényege, hogy a növény élőhelyet biztosít a gomba számára, cserébe a gomba olyan anyagokkal látja el a növényt, melyek nélkülözhetetlenek az egészséges fejlődése számára.

Tehát minden esetben a csomagolást kell kibontani a földlabda körül, majd földlabdástól ültessük el a növényt. az ültetés ez esetben is a fentebb ismertetett módón történik.

Ha sorban ültetünk tujákat, illetve cserjéket (például kerítés mentén sövénynek) árkot is áshatunk, melynél szintén úgy kell eljárnunk, hogy a felső 20-30 cm-es talajréteget külön tesszük, majd ültetéskor a trágyázást követően ezt tesszük a növények gyökeréhez. A növények ültetési mélysége függ a földlabda és a konténer nagyságától, ültetési távolság pedig a növény fajtájától illetve fejlettségi állapotától.(kompakt, vagy intenzív növekedésű, illetve egy vagy több éves).

Karózás:

Szakszerűen ültetett fáink növekedését gyakran befolyásolják különböző elemek. Ilyen például a szél. Egy ősszel elültetett, tavasszal kihajtott és nyáron szép lombot növesztett fát könnyen kettétörhet egy vihar. éppen ezért ameddig még nem erősödött meg tökéletesen fánk szára, karóznunk kell.

Legjobb módszer, ha három karót szúrunk le a fánk vízgyűjtő tányérja körül úgy, hogy minden karó a fa törzsétől azonos távolságban legyen. A karókat egymáshoz is rögzítsük.

 Minden karóhoz rögzítsük fánkat úgy, hogy a rögzítő szíjak feszesek legyenek. A szíj és a fa találkozási pontjánál célszerű rongydarabot tenni, hogy az évek múltával ne tudjon belenőni a fa a szíjakba.

Karózhatunk egy darab karóval is.

Itt azonban arra kell figyelni, hogy a fa ne tudjon mozogni a szél hatására sem, hiszen ahol a fát a karóhoz kötjük, azon a ponton a szél mozgató hatása végett a fa kérgét megsebezheti a kötöző, amely a fa pusztulásához vezethet.