Mit nevezünk talajnak?
A talaj és kőzetek fizikai, kémiai és biológiai átalakulása során képződött termőréteget. A szilárd kőzet mállási folyamatokon megy keresztük, majd a kémiai és biológiai hatások sorozata révén folyamatosan képződik a talaj.
Fontos a talaj vízelvezető, víztartó és levegőtartó képessége. A biológiai átalakulások következtében válik az elmállott kőzet termőréteggé, melyben a baktériumok, a gombák, a zuzmók, a mohák és a magasabb rendű növényi szervezetek telepednek meg. A képződött szerves anyagok mikrobiológiai folyamatok hatására új szerves anyagokká alakulnak, amelyeket humin-, illetve humuszanyagoknak nevezünk. Minél több humusz van az adott talajban, annál magasabb a termőképessége, annál jobb talajról beszélünk.
Talajtípusok
A több tucatnyi talajtaípus közül ezúttal csak a növénytermesztés és a tápanyagellásás szempontjából fontosakat taglaljuk, vagyis a homok-, a vályog-, az agyag- és a tőzegtalajok jellemzőit ismertetjük.
Homok- vagy homokos talajok
A homok tulajdonképpen nagyon apró szemű kavicsnak tekinthető. A futóhomok nem, vagy alug tartalmaz szerves anyagot, míg a humuszos homokban lehet 1-2% belőle, ami már jobb termőképességet tesz lehetővé.
A humuszmentes, vagy kis humusztartalmú homoktalajok felső rétege könnyen megművelhető, de az nem tudja megtartani a bejutott tápanyagokat. Kiadós eső vagy bő öntözés hatására az értékes tápelemek lemosódnak a gyökérzóna alá, ami azt jelenti, hogy elvesznek a növények számára. Az ilyen típusú talajokon gyakrabban, de kisebb víz- és tápanyagadagokkal célszerű öntözni.
Vályog-vagy vályogos talajok
A növénytermesztés számára az egyik legjobb a középkötött szerkezetű vályogtalaj, amelynek jellemzően jó a víz- és levegőtartó képessége. Elegendő humusztartalom mellett nagyon jó tápanyagmegkötő és tápanyag-szolgáltató képességgel rendelkezik
Agyag- vagy agyagos talajok
Művelésük sokkal nehezebb a többi talajtípusénál. Gyakori sekély talajmunkát igényel, amivel levegősebbé tehető. A tápanyagokat és a vizet erősen megköti. Ritkább öntözést kíván. Ez a talajtípus könnyen tmörödik és könnyen kialakulhat pangó víz a rések között.
A tőzeg
A táptalajok felső rétege poros, kutos( a láptalajok felső, kiszáradt, poros rétege). Az alatta lávő réteget használják kitermelés után dísznövények, zöldségfélés termesztésére. Magyarországon több tőzegbánya működik, amelyekben rostos, humuszban igen gazdag síkláp tőzeg képződött. Jó tápanyag-, víz- és levegőtartó képességgel rendelkezik, de jó a tápanyag-szolgáltató képessége is. Ezeket a tőzegeket önmagukban, vagy ún. felláp tőzeg hozzákeverése után forgalmazzák. Könnyű velük dolgozni.
Jó tudni!
Növényeink a talaj kémhatására eltérően reagálnak. Egy részüknek a gyengén savanyű, másoknak a gyengén lúgös közeg segíti a növekedését. Ugyanakkor vannak nagyon savanyú talajt igénylő (4,5-5,5 pH) növények is (pl. áfonya, azáleák, erikák, kékvirágú hortenziák stb.). A nagyon szélsőséges kémhatás( 4,5 pH alatt, illetve 9 pH fölött) már egyik növénynek sem kedvez, ilyen közegben a termesztés már nem lehet sikeres. A legtöbb hasznos talajbaktérium a semleges körüli pH-t igényli (pl. a nitrogéngyűjtő azotabacterek vagy a rhizobiumok).
A talajok kémhatása vagy pH-értéke
A talaj kémhatása valójában a talajoldat kémhatása. Sokféleképen lehet pH-t mérni. A lényeg az, hogy mindig ugyanazt a vizsgálati módszert kell alkalmazni, csak így lehet a talaj kémhatásának változását nyomon követni.
A talajokat kémhatásuk szerint a következőképpen osztályozzuk:
4,5 pH alatt - erősen savanyú
4,5 - 5,5 pH - savanyú
5,5 - 6,5 pH - gyengén savanyú
6,5 - 7,5 pH - közömbös
7,5 - 8,2 pH - gyengén lúgos
8,2 - 9 pH - lúgos
9 pH fölött - erősen lúgos
A talajok pufferképessége
Puffer- vagy tompítóképességnek nevezzük, amikor a talajok sav vagy lúg hatására kémhatásukat nem, vagy kismértékben változtatják meg. Ezt a tulajdonságot nagymértékben javítják például a humuszanyagok.
A talajba jutó savas oldatokat nagyon jól közömbösítheti a talajban lévő mész (CaCo3). Az agyagásványok jelenléte szintén javítja a pufer- (tompító)képességet. A pufferképesség ismerete nagy biztonságot jelethet a növénytermesztés sikerében.
A talajnedvesség
A talajszemcsék közötti réseket víz és levegő tölti ki. A megfelelő arányok elengedhetetlenek a növény növekedéséhez. Ha túl sok a talajban lévő víz, az úgynevezett talajnedvesség, akkor kiszoríthatja a talajlevegőt, és megfulladhat a növény. Ha már teljesen víz tölti ki a hézagokat, belvízről beszélünk. Ez különösen veszélyes a növények számára. Ellenkező eset is veszélyes. Szárazság idején a legtermékenyebb talajban is elpusztul a növényzet, mert a növények csak a vízben oldott tápanyagokat képesek felvenni.
A talaj szerkezete
A talaj szerkezete akkor jó, ha a talajszemcsék között optimális a talajnedvesség és a talajlevegő aránya. A legjobb szerkezet a morzsás talajszerkezet, amely a sok humuszt tartalmazó, jó minőségű talajokra jellemző. A morzsás szerkezetű talajoknál a humuszban gazdag talajszemcsék között sok levegő van, nagy mennyiségű vizet és ásványi anyagot kötnek meg, mellyel biztosítják a növények fejlődésének megfelelő feltételeit. A morzsás talajszerkezet kialakításában a humusz mellett a mésztartalom is fontos szerepet játszik. Morzsás szerkezetű az alföldek mezőségi talaja és a lombos erdők erdőtalaja.
A talajok vastagsága
A homok, a lösz, az agyag csak kőzet, még nem talaj. A humusz teszi termékennyé a kőzettörmeléket. A talajok vastagsága függ a felszínalakító kőzettől és a domborzattól. A hegységekben vékonyabb, a az alföldeken vastagabb a talajréteg. Egy jó talaj a 80-100 cm-es vastagságot is elérheti. A talajok vastagságát a talajszelvényen keresztül nézhetjük meg. Ehhez nem kell mást tennünk, mint egy elég széles és mély gödröt ásni a talajban, amin jól látható a talaj szerkezete, színe, alkotóelemei és vastagsága.
Mit jelent a virágföld pH jelölése?
Hogyan savanyítsam a földet?
Növényeink virágföld pH igénye, tápanyagszükséglete, szerkezeti kívánalmai eltérőek, ezért termékcsaládunkat úgy alakítottuk ki, hogy a legfőbb növénytípusoknak megfelelő virágföldek rendelkezésére állhassanak. Széles virágföld választékunkban minden elképzelhető növényfajta speciális igényeire van megoldásunk, de a virágföld vásárláskor figyeljünk oda a pH értékre is. Kertészeti termelésben főként a talaj kémhatását fejezzük ki pH-ban.
Mit jelent a virágföld pH jelölése?
Minden talaj kémhatása mérhető pH skálán. A pH (pondus Hidrogenii, hidrogénion-kitevő) egy dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi.
A skála 0-tól 14-ig terjed; a 7-es a semleges kémhatás, az annál alacsonyabb értékek savas kémhatásra, a magasabb értékek lúgos kémhatásra utalnak. A savasság vagy lúgosság 10-szeres változása 1 pH–egység változást jelent.
FLORIMO Virágföld pH érték skála
40-50 éve a fenti logikát követve létrejött egy besorolás, 3 egyszerűbb virágföld csoport:
- A = enyhén savanyú (pH= 5,9-6,4) kémhatású virágföld a mészkerülő növények számára.
- B = semleges kémhatású (pH = 6,5-7), általános virágföld.
- C = enyhén lúgos (pH= 7-7,5) kémhatású virágföld a mészkedvelő növények számára.
Ez a 3-betűs besorolás nem pontos, mivel nem fedi teljesen a növények igényét (például egy Rhododendron virág 3,8 – 4,5 pH értékű virágföldet igényel, amire a lista alapján nem is létezik virágföld). Éppen ezért ajánlott jobban odafigyelni a virágföldek elején vagy hátoldalán feltüntetett pH értékre, és utánajárni a növényfajták igényére. Amennyiben erre a szempontra is odafigyelünk, növényünk fejlődése varázslatos és megfelelő lesz.
Számunkra rendkívü fontos, hogy a virágok és növények valóban megkapják a megfelelő és minőségi virágföldet, így minden virágföld elejére a pontos pH értéket írjuk, nem az ABC besorolást. A különleges növényeknek speciális földet keverünk, és azt is eláruljuk a termékeink oldalán, melyik keverék mit tartalmaz.
Tudjuk, így szebb lesz az otthonunk és kertünk mindannyiunknak.
Hogyan savanyítsam a földet?
A virágföldek és talajtípusok legtöbbje jellemzően semleges kémhatású (6,0 – 7,5 pH). Ha olyan növényünk van ami a savanyúbb virágföldet igényli, a talaj pH értékét szulfátos műtrágyákkal lehet csökkenteni (kálium-szulfát, ammónium-szulfát, magnézium-szulfát tartalmú műtrágyák), vagy rostos tőzegkockával.
A FLORIMO® virágföld számos változatban áll a növénykedvelők rendelkezésére. Ha nem tudjuk eldönteni, hogy melyiket válasszuk, forduljunk bizalommal az eladóhoz, aki további jó tanácsokkal láthat el bennünket. Ha van rá lehetőségünk, akkor szakárudában, üzletben, szakembertől vásároljunk.
