Adatvédelmi tájékoztató: A felhasználói élmény fokozása és a személyre szabott legjobb ajánlatok érdekében, valamint kényelmi illetve statisztikai célból weboldalunk  cookikat (sütiket) tárol a készülékén és webszervereken. Ezen adatok tárolásának módját a “Beállítások” feliratra kattintva tudja módosítani. Abban az esetben, ha hozzájárul a sütik használatához, kattintson az OK gombra. Részletesebb információ az "Adatvédelmi szabályzat" menüpontban található.
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Palántázási kisokos

Palántázási kisokos Optimistán állunk a mínusz 10 és plusz 10 fok között ingadozó szeszélyes időjárásban, remélhetőleg jön már a tavasz és újra kertészkedhetünk. Azonban a házunk is alkalmas a palánták előkészítésére, így bátran vágjunk bele!

Egyre többen szeretnének saját veteményest kialakítani kertjükben, balkonokon, teraszokon. A növények magját a februári, márciusi időszakban zárt, meleg, védett helyen kell elültetni, elveteményezni. Amikor kikelnek, és a tavaszi fagyok már elmúltak, májusban ki lehet ültetni őket a kertbe, ahol a nyár folyamán már termést hozhatnak. A sikeres palántázás! több tényező is befolyásolja, amikkel érdemes tisztában lenni a folyamat megkezdése előtt.

Az alapokhoz tartozik a megfelelő vetőmag, a kellően laza termesztőközeg, az optimális méretű nevelőalkalmatosság, a növény igényeihez alkalmazkodó fény, hőmérséklet és tápanyag-utánpótlás.

A vetőmag választásakor olvassuk el figyelmesen a választott fajtára jellemző hasznos információkat. Itt a növekedési erélyre, a fényigényre és a tőtávolságokra gondolok, illetve egyes magok még beáztatást is igényelnek. Ezek a tulajdonságok nem a palántázáskor okozhatnak gondot, hanem a kiültetéskor. Ha esetleg túl napos helyre kerülnek bizonyos fajták, hamar felperzselődnek a palánták, ha pedig árnyékos helyre, nem fognak fejlődni. A támasztékot igénylő fajták kerítés vagy kordon mellé kerüljenek. A cukkini és a tökfélék tenyészterülete pedig 1 m2/tő, tehát pici kertekben
nehezen termeszthető, ha egyéb fajtákat is akarunk nevelni.

A termesztőközeg laza, levegős szerkezetű legyen. A szaküzletek kínálatában sokféle alapanyag kapható: föld- és tőzegkeverékek, perlittel és tápanyaggal keverve. Kókuszrost, amely nagyon jó levegőzöttséget ad a gyökérzetnek, viszont nincs benne tápanyag, ezért ennek utánpótlásáról
gondoskodni kell. A magok elvetéséhez többféle nevelésre alkalmas tárgyat lehet választani. A nagy tömegben vetett apró magvú növények {pl. virágmagok) vetéséhez a szaporítóláda alkalmas, amely alá egy szívatótálca kerül, ahová az öntözővíz folyhat. Ezeket a magokat kelés után át kell tűzdelni kisebb cserepekbe.

A nagyobb magvú zöldségeket csipesz segítségével már egyesével is lehet vetni. Erre alkalmasak a szaporítótálcák, amiket többféle felosztással lehet beszerezni. A leggyakoribbak a 104-es, 66-os és 40 férőhelyes tálcák, melyek alá szintén szívatótálcát helyezünk. Akinek kisebb a helye, kiváló megoldás a palántanevelő cserép vagy tőzegcserép, mely többféle alakban {kocka és kör)és méretben is elérhető. Kaphatók mini, ablakpárkányra tehető fedeles üvegházak is. A palántanevelő tőzegkorongok csak egy alátétet igényelnek és a nevelés végén egyből az ültetőgödörbe helyezhetők.
Beszerezhetők kis méretű, kétajtós szekrény nagyságú zárható növényházak is, melyeket a fagyok elmúltával kint is fel lehet állítani, ahol tovább lehet nevelni a palántákat.

Kerti tipp
Összegyűjtött tejfölös-, joghurtos poharak is megfelelőek palántázásra, a víz felfogásához pedig egy balkonláda is elegendő. Az üres tojástartók is alkalmasak a magvetésre!

A fény fontos a növekedéshez, de ha túl sok napot kapnak, a palánták megnyurgulhatnak, illetve meg is perzselődhetnek az ablak mögött. A tápanyag-utánpótláshoz különböző tápoldatokat vagy hosszú hatású Osmocote típusú készítményt is választhatunk. A fűtött ház ideális a
magok gyors keléséhez, azonban a palántákat a kiültetés előtt edzeni érdemes, úgy, hogy nappal kivisszük őket egy védettebb helyre, majd éjjelre újra a ház védelmébe kerülnek. Palántázáskor kerülni kell a túlöntözést, ugyanis a túl sok folyadék megfullaszthatja a gyökereket, mivel a nagy
mennyiségű víz kiszorítja a levegőt a gyökerek körül.

A szabadban is elvethetünk néhány magféleséget. februárban elsősorban borsót, salátát, dughagymát. Március elején petrezselymet, sárgarépát és retket is. Vannak, akik már előbb is elvetik, de a magok csak a talaj felmelegedésével kezdenek kibújni. Többféle méretű maghoz érdemes
magszórót használni, amely a szemenkénti vetéshez nyújt segítséget. A jól felkészült mezőgazdasági boltokban mindezt beszerezhetik, ahol megfelelő szaktanáccsal is segítik az eredményes palántázást.

Forrás: Kerti hírmondó