-
Pázsit létesítése
-
Gyep létesítése
-
Sportgyepek, sportpázsitok létesítése
Minden csoportnál elsősorban a magvetés alkalmazandó, azonban a megfelelő csoport kiválasztásához figyelembe kell venni a legfőbb szempontot, a terület igénybevételét. Ritkán taposott, illetve intenzív taposásnak kitett területek értendők ez alatt.
A terület igénybevételének meghatározása után ismerni kell néhány fogalmat a tökéletes eredmény érdekében.
Pázsit: Rövidre nyírt, apró szálú finom levelű szőnyegszerű zöldfelület, melynek elsődleges célja a díszítés. Ezt azonban keveset, vagy egyáltalán nem taposott felületre célszerű létesíteni.
Gyep: Magasabbra hagyott, durvább levelű, kevésbé igényes zöldfelület, mely nagyobb igénybevételnek is ellenáll.
Sportgyep, sportpázsit: Nagy igénybevételnek ellenálló zöldfelület.
Az igénybevétel és a helyes keverék megválasztása után megkezdődhetnek a zöldfelület létesítésének munkálatai.
I. Első lépés
A zöldíteni kívánt területet jelenlegi állapotát felmérjük (terület egyenetlensége, gyomosság). Egy elhanyagolt területen totális gyomirtást kell végezni. A vegyszer használatát követően az egészségügyi várakozási időt minden körülmények között be kell tartani, amely 2 hetet jelent!
Az egészségügyi várakozási idő elteltével megkezdődhet a tereprendezés.
1., Abban az esetben, ha a terület korábban már zöldfelületként funkcionált és csak az elgyomosodás végett döntünk az újra füvesítés mellett, abban az esetben a gyomirtás után a talaj felső 5 cm-es rétegét kell eltávolítani. Erre azért van szükség, mert ez az a talajréteg, amelyben a gyep és pázsit gyökérzónája lesz, így az üde zöld szín, valamint az egészséges fejlődés érdekében kulcsfontosságú, hogy tápdús talajra kerüljenek a magok vetéskor.
Az 5 cm-es talajréteg lehordása után lehetőség nyílik vakondháló lefektetésére, mely a későbbiek során hatékony védelmet nyújt a vakondok ellen. A vakondháló lefektetése után a hozatott tápdús földet szétterítjük a területen. Amennyiben a tápanyagban gazdag föld eredete ismeretlen, célszerű gyomirtózást alkalmazni az esetleges gyommagvak csírázása és kelése ellen. Ebben az esetben 2 hétig pihentetni kell a földet az egészségügyi várakozási idő végett.
Vegyszermentes megoldást az öntözés nyújthat. A tápanyagban gazdag földet szétterítés után öntözni kell, hogy a benne lévő gyommagvak mihamarabb kikeljenek. Kelés után a területet ki kell gyomlálni, s előkészíthetjük a területet a vetésre.
2., Abban az esetben, ha egy teljesen új területet kívánunk bezöldíteni (korábban természetes gyomflóra volt a területen), akkor legalább 20-30 cm vastag termőtalajt kell létrehozni. Négyzetméterenként 4 kg érett szerves trágyát kell a talajba bedolgozni. Ha szerves trágya nem áll rendelkezésre, helyettesíthető jó minőségű komposzttal és 80-100 g vegyes műtrágyával. A trágyák talajba történő bedolgozása után tömörítjük a talajt. Vetés előtt 10-12 napig hagyni kell ülepedni.
Igény szerint ekkor nyílik lehetőség a talaj felső 5 cm-es rétegét felszedni és a vakondhálót lefektetni. Fontos, hogy a tömörítés és ülepítés után kerüljön erre sor, mert ha a frissen munkált talajra fektetjük le, előfordulhat, hogy idővel a háló veszíthet feszességén, s így a funkcióját nem tudja teljesen betölteni. A háló lefektetése után a maradék termőtalajt visszahordhatjuk a területre, majd tömörítjük és egyengetjük azt. Vetés előtt a területet kezelhetjük gyomirtóval a gyomok visszaszorítása érdekében. Amennyiben a vegyszeres kezelés mellett döntünk, a gyomirtás után 2 hétig várakozni kell a vetéssel. Vegyszermentes megoldást nyújt ebben az esetben is az öntözés. Ennek ebben az esetben kettős haszna van, hisz még jobban tömörödik a talaj, valamint az esetleges gyommagvak kikelnek, melyeket kelés után eltávolítva egy tiszta területet kapunk.
II. lépés
A talaj előkészítés végeztével második lépésként a magvetés következik.
Hintett (szórva) vetés esetén 1 kg fűmag kb. 30 négyzetméterre elegendő. Ez négyzetméterenként 30-40 g (25.000-35.000) csíraképes magot jelent. A vetést nem takarjuk földdel!
III. lépés
Harmadik lépésként szükségünk lesz lombseprűre (lehetőség szerint állítható fejűre), illetve esetenként cirokseprűre. A lombseprű fejét úgy kell beállítani, hogy a fejen lévő fogak közötti távolság kb. 1-1,5 cm legyen. Ezután a fűmaggal bevetett területet keresztben- hosszában átgereblyézzük ezzel a fogsűrűséggel. Nem kell a lombseprűt rányomni a talajra, elegendő annak önsúlya.
IV. lépés
Negyedik lépésként az egész területet áthengerezzük.
Vetés öntözése: Csak a felső 2-3 cm- es talajréteget kell nedvesen tartani kelésig. Naponta 4-5-ször kell öntözni. Rendszeres gondozás mellett 8-10 nap alatt csírázik a mag.
Kelés után 6-8 hétig annyiszor kell öntözni, hogy a talaj felső 10-15 cm-es rétege nedves legyen.
Mikor lehet vetni? Erre a kérdésre három helyes válasz van.
1., Amikor a talaj hőmérséklete +6celsius fokfelett van
2., Augusztus közepétől szeptember közepéig.
3.,Márciustól áprilisig.
Különleges vetési módok:
1., Hidrovetés: Vizes szuszpenzióval történő nedves vetés. A szuszpenzió tartalmazza az adalékanyagokat (trágya, talajtakaró mulcs, pH szabályzó anyagok, fűmag), melyeket víz segítségével juttatunk ki az előkészített területre.
Ez a vetési mód speciális hidrovető géppel valósítható meg.
2., Gyeptéglázás és gyepszőnyeg takarás: Előre megnevelt gyeptéglákat, illetve hengerbe feltekert úgynevezett gyepszőnyeget is vásárolhatunk füvesítés céljára. Előnye, hogy szinte azonnal egy összefüggő dús zöldfelületet kapunk. Talajelőkészítése a hintett vetésnél leírtak szerint készül.
Ennél a módszernél különös gondot kell fordítani a szintmagasságra, hiszen a gyeptégla és a gyepszőnyeg már tartalmaz földréteget. Lefektetésük után keresztbe, hosszában és átlósan célszerű hengerezést végezni, hogy a talaj és a gyepgyökerei között ne maradjon levegő. A gyeptéglák és gyepszőnyegek közötti összeillesztések 2-3 hét alatt eltűnnek.
3., Fűtex: Textilhulladékból készült természetes anyag tartalmazza a fűmagot. Két nemezréteg között van a fűmagkeverék, a műtrágya, valamint a vízmegkötő és raktározó elem. Talajelőkészítés után az öntözés hatására kikel a lefektetett geotextíliából a fű.
4., Stabilizátoros gyeptelepítés: Ez a speciális, úgynevezett Verdyol eljárás, melyet főként rézsűk megkötésénél használnak. A technológiája hasonlít a Hidrovetéshez. Annyiban különbözik, hogy ennél az eljárásnál a fűmag a műtrágya és a tőzeg mellet tengeri algából kinyert nagy ragasztó képességű nátrium alginátot tartalmaz.
Gyepfenntartás:
Jelentős különbségek vannak egy frissen kelt gyepfelület és egy több éves gyepfelület fenntartásában.
Hintett vetés esetén a keléstől számított egy évben:
Frissen kelt gyep esetében a legelső kaszálás (fűnyírás) akkor történjen, amikor a gyep elérte a 10-12 cm-es magasságot (vetéstől számított 2-3. héten). Az első évben kézi kaszálás lenne a legelőnyösebb, mert így a gyökerek nem szakadnak el a talajtól. A gyors bokrosodás végett 5 cm-es gyepmagasságot hagyjunk.
Amennyiben időnk és energiánk nem teszi lehetővé a kézi kaszálást, úgy a fűnyíró késének magasságát állítsuk be 5 cm-es magasságra, s így vágjuk le a füvet. A legelső fűnyírás után célszerű egyszer áthengerezni a területet, hogy az esetlegesen meglazult gyökereket visszanyomkodhassuk a talajba.
A pázsitot 1-2 hetenként igényli a nyírást, míg a gyep csak 3-8 hetenként.
Második évtől kezdve:
Tavasszal minden szemetet, ami télen a területre került elkell távolítani. A terület megtisztítása után az első fűnyírásnál 3-4 cm magas füvet hagyjunk. Fűnyírás végeztével végezzünk gyepszellőztetést. Ez több szempontból is előnyös, mert:
1., A gyepszellőztető gép kiszedi azokat az elhalt fűszálakat, melyeket a fűnyíró nem tudott.
2., A második év tavaszára kellőképpen besűrűsödött a gyep gyökerére serkenően hat a gyepszellőztető gép kése általi kismértékű megtépés.
3., A gyepszellőztető gép kése kis lyukakat képez a talajba, melynek így jobb lesz a tápanyagfelvétele.
VIGYÁZAT! Óvatosan kell a gyepszellőztető gépet használni olyan területen, ahol automata öntözőrendszer van beépítve, mivel a gyepszellőztető kése kárt tehet a csövekben illetve a szórófejekben. Gyepszellőztetés után adjunk indító trágyázást a gyepnek! Erre a célra a komplex műtrágyák tökéletesek. N:P:K – 15- 15-15 kerti műtrágya. Áprilistól Júniusig 10 g nitrogén juttatható ki négyzetméterenként. November- Decemberben 60-80 g műtrágya adható négyzetméterenként.
Minden elemnek kulcsfontosságú szerepe van az egészséges fejlődés szempontjából.
N (Nitrogén) a zöldtömegért, vagy is a növekedésért felel.
P (Foszfor) gyökérképző és virágzás serkentő hatású.
K (Kálium) a szárerősségért felel.
Öntözés: Fontos, hogy jó minőségű öntözővizet használjunk erre a célra. A pázsit 200-250 mm vizet igényel, míg a gyep csak 100-150 mm- tert évente. Nyáron intenzív öntözést igényel. Növekedése ekkor lassabb, mint tavasszal, tehát vágni is ritkábban kell. A fűnyírást ősz végéig végezhetjük. Ősszel a nyirkos idő végett könnyebben felszaporodhatnak a gombák. Már augusztus végétől az öntözést úgy időzítsük, hogy éjszakára ne maradjon vizes a gyep. Őszi gyepszellőztetés ajánlott, mely után Kálium túlsúlyos tápoldattal kiválóan fel lehet készíteni a gyepet a télre.
Fontos, hogy télen a hó alatt 4-5 cm-nél magasabb gyep ne maradjon, mert berothadhat. Felfagyás esetén tömörítés szükséges. A tavaszra megritkult gyepnél felülvetést kell alkalmazni. Ez 50% magmennyiség felülvetését jelenti.
Év közbeni mohásodás: Tömörödött, savanyú kémhatású talajon gyakran jelenik meg. Gyepszellőztetéssel visszaszorítható a moha. Mohás területen mérsékelt öntözés ajánlott. Minden fűnyírás után célszerű átgereblyézni a területet. Egyéb ideiglenes megoldást jelenthet a vegyszeres kezelés úgynevezett Vaskális kezelés, és a Mohastoppal történő kezelés.
Gyomosodás: Az egy és kétnyári gyomok a rendszeres nyírás hatására visszaszorulnak. Kézi gyomirtás is megoldást jelent főként friss gyepfelületnél. Sűrű gyep esetén kémiai megoldás is alkalmazható Gyomstop kétszikű gyomirtóval. Hatásos módszer, azonban annyi hátránya van, hogy az egyszikű gyomokat nem irtja ki.
Sárgulás: Tápanyaghiány egyik tünete is lehet. Oka lehet a túl sok víz hatására kialakult pangó víz a területen. Sárgulásra adhat okot még a túl kevés, rendszertelen öntözés valamint a tömörödött talaj.
Száradó fűvég: A jelenség már közvetlen fűnyírás után tapasztalható, amikor a nagy és sűrű fűszálakat a fűnyíró nem vágja, hanem szakítja, úgynevezetten „keni”. Az eredmény a fűszálak végeinek elszáradása. Ennek megelőzésére fontos, hogy minden fűnyírás előtt megélezzük a kést.
Növényvédelem: Pajor, drótféreg, levéltetvek, hópenész rozsda, lisztharmat.
A cikket írta és lektorálta: Bábel Gábor kertészmérnök
