Adatvédelmi tájékoztató: A felhasználói élmény fokozása és a személyre szabott legjobb ajánlatok érdekében, valamint kényelmi illetve statisztikai célból weboldalunk  cookikat (sütiket) tárol a készülékén és webszervereken. Ezen adatok tárolásának módját a “Beállítások” feliratra kattintva tudja módosítani. Abban az esetben, ha hozzájárul a sütik használatához, kattintson az OK gombra. Részletesebb információ az "Adatvédelmi szabályzat" menüpontban található.
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Éves Kerti Mindentudó - Tavaszelő

Éves Kerti Mindentudó - Tavaszelő

Az első hóvirág minden évben különleges hatással van ránk. Habár törékenynek tűnik, sem a hideg, sem a hó nem tesz kárt benne. A hóvirágot hamarosan követi a sárga virágú téltemető, a krókusz és más korán virágzó növények. A kert lassan felébred téli álmából, az időjárás is jobbra fordul, egyszóval: közeleg a tavasz.

Előbb vagy utóbb

A hóvirág és a mogyoró virágzása, azaz a tavaszelő nagyobb eltéréssel jelenik meg, mint a többi fenológiai jelenség. A tavasz hírnökei az enyhébb területeken gyakran már februárban előbukkannak, a magasabban fekvő részeken inkább csak márciusban. Néha a szokatlanul meleg téli periódusok is megtréfálják a természetet: ha a hóvirág már karácsony körül megjelenik, az még természetesen nem jelenti azt, hogy a tavasz közeledne.

Szeszélyes tavaszelő

Ha a hóvirág a megszokott idejében virágzik, akkor sem lehetünk biztosak benne, hogy már itt a tavasz. A tél már visszavonulót fúj, de még vissza-visszatérhet. előfordulhat hó, fagy, eső vagy éppen meleg napsütés. a tavaszelő igen változékony lehet, különösen mióta a (sokat vitatott) klímaváltozás is hatással van az időjárásra.

Lassú felmelegedés

A kertészek számára a tavaszelő az aktív készülődés és az örömteli várakozás időszaka. Ha már a martilapu és a kecskefűz is bontogatja virágait, a kemény fagyok általában nem térnek vissza, ilyenkor az első vetés és ültetés már nem túl kockázatos. Kis idő múlva az aranyfa virágával aztán beköszönt a kora tavasz.

Mire ügyeljünk?

Általános teendők

  • Lazítunk a fagyérzékeny növények vastag téli takaróján.
  • A fátyolfóliát, a zsákvásznat vagy a fenyőgallyat készenlétben tartjuk, hogy a korán kibújó hajtásokat szükség esetén megvédhessük a fagyoktól.
  • Új fészekodúkat helyezünk ki a madarak számára, a régieket alaposan megtisztítjuk.
  • Ha szükséges, a talaj vizsgálatát is ilyenkor végeztetjük el.
  • Beszerezzük a magokat és a palántákat;a régi vetőmagokat átnézzük.
  • A kerti szerszámokat előkészítjük; beszerezzük a hiányzó kiegészítőket (pl. vetőtálca).
  • A fáknak és az évelőknek komposztot adunk.
  • Az elsőként megjelenő gyomnövényeket idejében eltávolítjuk, ezt rendszeresen megismételjük.
  • A talaj művelésekor és a komposzt kihelyezésekor figyelünk a csiga petéire
  • Az idősebb évelőket szaporítás vagy fiatalítás céljából szétosztjuk.
  • A hagymás növényeket száraz időszakban visszafogottan öntözzük. (apró, fehér gömböcskék), és megsemmisítjük őket.
  • A még nem használt területekre zöldtrágyanövényeket vetünk.
  • Tavaszelő vége felé megritkítjuk a kerti tóban élő vízinövényeket, eltávolítjuk az elhalt növényi részeket.
  • Átvizsgáljuk a kerti tóhoz tartozó szivattyút és szűrőt.

Virágok és éve

  • Megvizsgáljuk az ősz folyamán elültetett évelőket, a felfagyott növények körül lenyomkodjuk a talajt.
  • Levágjuk az évelők régi hajtásait.
  • Az első egynyári virágok palántáit bent előneveljük.
  • Tavaszelő közepétől kiültetjük a kétéves virágokat.
  • Tavaszelő közepétől elültetjük az évelőket
  • Az idősebb évelőket szaporítás vagy fiatalítás céljából szétosztjuk.
  • A hagymás növényeket száraz időszakban visszafogottan

Díszfák és rózsák

  • Az örökzöld lombhullató és a tűlevelű fásszárúakat száraz, fagymentes időben alaposan megöntözzük.
  • A nyáron és ősszel virágzó bokrokat kiritkítjuk és metsszük.
  • A sövények erős visszametszését a tavaszelő beköszöntével azonnal elvégezzük; ha már költenek a madarak, várjunk vele késő őszig.
  • A kedvező ültetési időszak a cserjék számára; a rózsákkal és más hidegre érzékeny fajokkal várjuk meg a kora tavaszt.

Zöldségek, fűszernövények, eper

  • Az első ágyásokat előkészítjük, ha a talaj már nem túl vizes.
  • A zöldségek és az egynyári növények palántáit bent előneveljük.
  • A korai zöldségek (pl. a spenót és a retek) magját kint elvetjük, takarófóliával letakarjuk.
  • Tavaszelő közepétől kezdve elvetjük és kiültetjük az ellenálló zöldségeket (pl. saláta, sárgarépa, borsó, korai káposzta, hagyma és metélőhagyma).
  • A veteményt madárhálóval vagy növényvédő hálóval lefedjük.
  • Az ágyásban a magoncokat megritkítjuk.
  • Tavaszelő közepétől elültethetjük az egyszer termő és a folytontermő eper palántáit.
  • Tavaszelő végén a téli zöldségek utolsó terméseit is leszedjük.

Gyümölcsfák és bogyós gyümölcsök

  • A télen tárolt gyümölcsöt rendszeresen ellenőrizzük, szellőztetjük, a romlottakat kiválogatjuk.
  • Megmetsszük az almafákat és más gyümölcsfákat.
  • Tavaszelő közepétől kezdve ültetjük el a legtöbb gyümölcsfát és a bogyós gyümölcsöt termő bokrokat.

Az ágyások előkészítése

Milyen munkákat kell elvégeznünk?

•• Ha ősszel nem tettük volna meg: ássuk fel vagy vasvillával lazítsuk fel a talajt (legalább két héttel a vetés vagy ültetés előtt).
•• Tegyük porhanyóssá a földben lévő rögöket, göröngyöket.
•• Dolgozzuk a talajba a komposztot.
•• Egyengessük el a talaj felszínét.

Hogyan használjuk az istállótrágyát?
•• Csak a nagy tápanyagfogyasztóknak adjunk, mint pl. a paradicsom; a gyökérzöldségeknek és a gumósoknak ne.
•• Az a legjobb, ha a trágya jó érlelt.
•• Egyéb esetben tél végén vagy tavaszelőn oszlassuk szét a területen, és néhány napig hagyjuk rajta rothadni.
•• Ezután dolgozzuk bele a talaj felső rétegébe.
•• Általánosságban érvényes: a trágyát legalább négy héttel a vetés vagy az ültetés előtt juttassuk ki.

A rögök porhanyósítása
•• Az ősszel vagy tavasszal mélyen fellazított talajt kapa vagy kultivátor segítségével átdolgozzuk.
•• A nagyobb rögöket ásóvillával is porhanyósíthatjuk.
•• Munka közben gondosan távolítsuk el a gyomnövények gyökereit.

A komposzt szétterítése
•• Osszuk el a komposztot a föld felszínén.
•• A rendszeresen trágyázott zöldségeknek, virágoknak és évelőknek 1-3 liter komposztot adjunk négyzetméterenként (tápanyagigénytől függően). A nagy tápanyagfogyasztóknak, mint pl. a paradicsom, adhatunk valamivel többet (legfeljebb 5 litert).

A komposzt elkeverése
• azokba az ágyásokba, ahová vetni fogjuk a magokat, kizárólag jó érett, termőföld állagú komposztot használjunk.
• a komposztot soha ne ássuk be a földbe! Csak akkor optimális hatású, ha talajlazító szerszámmal vagy rotációs kapával a föld felső rétegében, „szellősen” elosztjuk (kb. 5-10 cm mélyen).

A földfelszín elegyengetése
• Simítsuk el a talajt gereblyével úgy, hogy ne maradjanak benne mélyedések vagy domborulatok.
• Gereblyézzük ki a nagyobb rögöket és a gyomnövények gyökereit, hogy a végeredmény lehetőleg finomszemcsés föld legyen.

A palánták nevelése

Mire van szükségünk?
•• meleg, világos helyre, de nem a tűző napon, pl. ablakpárkány
•• vetőtálcára vagy palántázó edényre, lehetőleg lefedhető tetővel
•• kisebb cserepek a vetéshez (6-9 cm átmérőjű) és nagyobbak a tűzdeléshez (9-12 cm)
•• speciális szaporítóföld vagy palántaföld
•• praktikus: egy tűzdelőfa vagy -bot (pálcika)
•• szórófejes öntözőkanna vagy permetező


Milyen hőmérsékletre van szükség?
•• a legtöbb zöldségnek, fűszernövénynek és virágnak: 15-20 °C
•• nagy melegigényű növényeknek, mint pl. a paradicsom, paprika, uborka, bazsalikom, begónia: 20-25 °C tavaszelő

A palánták nevelése

Vetés
•• A legegyszerűbb, ha lapos vetőtálcát használunk. Egyenletesen, de ne túl sűrűn szórjuk ki az apró magokat.
•• A nagyobb méretű magok között kb. 4 cm távolságot hagyunk, vagy külön cserépbe ültetjük őket. Két-három magot helyezünk egy cserépbe, és később a gyengébb magoncokat kihúzzuk.

Betakarás, öntözés
•• A magokat egyszer vagy kétszer annyi földdel fedjük le, mint amekkora a mag.
•• Kivétel: a fényben csírázó növények, mint pl. a bazsalikom, saláta és az oroszlánszáj. Ezeket csak kissé belenyomjuk a földbe, és legfeljebb nagyon vékony réteg földet szórunk rájuk.
•• Végül finom vízpermettel alaposan átnedvesítjük a földet.

 

A csírázás elősegítése
• a földet tartsuk állandóan nedvesen, de ne túl vizesen. ha tudjuk, fedjük le átlátszó tetővel, fóliával vagy üveggel a párásítás miatt.
• a fedelet időnként vegyük le, és ha a csírák megjelennek, távolítsuk is el; innentől a növényeknek levegőre van szükségük.

Tűzdelés
• a tálban elvetett magoncoknak néhány héten belül kevés lesz a hely, ezért egyesével áthelyezzük őket kis cserepekbe, amint a sziklevelek fölött az első lomblevelek is megjelennek. A tűzdelés új gyökerek növesztésére serkenti a palántákat.
• a kis növényeket mindig a levelénél, és ne a száránál fogjuk meg, mert könnyen eltörhetnek.
• tűzdelés után a palántákat néhány fokkal hűvösebb helyre tegyük (15-18 °c), a földet pedig mérsékelten, de egyenletesen tartsuk nedvesen.

A gyümölcsfák metszése

Mire ügyeljünk?
•• Átlátható ágrendszert hozzunk létre, középtájon egy csúcshajtással (vezérággal) és három vagy négy oldalhajtással.
•• Az oldalsó ágak kb. 45 fokos szöget zárjanak be a törzzsel, és egyforma hosszúak legyenek.
•• A vezérág az oldalágaknál kb. egy metszőollónyival legyen hosszabb.
•• Az erőteljes, új, konkurens hajtásokat következetesen távolítsuk el.
•• Érdemes minőségi metszőollót választani.


Mi az, ami még fontos lehet?
•• A túl sűrű, nem jó irányba törekvő vagy befelé növő ágakat távolítsuk el.
•• A meredeken felfelé növő hajtásokat vágjuk le, külső szemre metsszük vissza (eltereljük) vagy kötözzük le.
•• Az elöregedett termőágakat, amelyek már alig hoznak termést, ritkítsuk meg vagy vágjuk le.

Visszavágás
•• A hajtások visszametszése serkenti az oldalrügyek kihajtását. Helyezzük az ollót kevéssel (0,5-1 cm-rel) egy kifelé mutató vagy helyes irányba néző szem fölé.
•• A metszést ferdén ejtsük, hogy a metszés helye a rügytől kezdve a szemben lévő oldal irányába lejtsen.

Levágás
•• A felesleges, túl sűrűn álló, elöregedett ágakat és hajtásokat a tövüknél vágjuk le, vagy fűrészeljük le, az úgynevezett „ággyűrűre”, hogy csak néhány milliméter vastag szakasz maradjon .
•• A 3 cm átmérőnél nagyobb metszési helyeket kezeljük le sebzáró pasztával.

Elterelés
• ezzel a módszerrel a rossz irányba nőtt ágakat vagy a túl hosszú hajtásokat nem távolítjuk el teljesen, hanem visszavágjuk a megfelelő oldalhajtásig, amely majd meghatározza a növekedés irányát.
• így késleltetjük kissé a növekedést, hiszen a laposan elágazó oldalhajtások kevésbé gyorsan nőnek.

Kitámasztás és hajlítás
• ez a módszer nem metszési technika, de annak fontos kiegészítése: a felfelé vagy lefelé kötözés és a kitámasztás (kiékelt botokkal, súlyokkal) a fiatal hajtásokat és ágakat a helyes irányba tereli.
• az oldalhajtások általában jobban teremnek, ha viszonylag vízszintesen állnak.
• a kötözést vagy kitámasztást csak nyár elején végezzük el.

 

A virágos bokrok metszése

Mi az, amit kerülnünk kell?
•• A hajtásvégek gyakori „farigcsálását”: ettől a bokor „seprű” kinézetű lesz, és az alsóbb részei felkopaszodnak.
•• A mindig ugyanarra a méretre való visszavágást: ez tönkreteszi a bokor természetes formáját, és idő előtti elöregedést okozhat.

Melyik bokor nem igényel gyakori metszést?
•• pompásvirágú som (Cornus florida),
csillagsom (Cornus kousa)
•• fanyarka (Amelanchier)
•• liliomfa (Magnolia)
•• cserszömörce (Cotinus)
•• varázsmogyoró (Hamamelis)
•• japánbirs (Chaenomeles)
•• örökzöld virágos bokrok, pl. rododendron vagy babérmeggy (Prunus laurocerasus)

Ritkító metszés
•• Számos bokor rendszeresen hoz új hajtásokat a tövénél, pl. a gyöngyvirágcserje, a kínai viráglonc vagy a rózsalonc. Két-három évenként vágjuk ki tőből a legidősebb, és a gyengébb, sűrűn nőtt fiatal hajtásokat.
•• A tavasszal virágzó cserjék, pl. az aranyfa esetében ezzel várjunk a virágzás utánig.

Erős visszametszés
•• A nyáron virágzó gyöngyvesszőt (Spiraea × bumalda, S. japonica) vágjuk vissza a harmadáig, ez elősegíti a virágzást.
•• Elvirágzás után szintén a harmadáig vágjuk vissza az alpesi hangát (Erica carnea), a csarabot (Calluna vulgaris) pedig a feléig.

Radikális metszés
• azokat a nyáron virágzó cserjéket, amelyek virágaikat az új, ezévi hajtásokon hozzák, radikálisan vágjuk vissza, hogy gazdagon virágozzanak.
• közülük a legnépszerűbbek: a nyáriorgona (Buddleja × davidii), a bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) és a kékszakáll (Caryopteris).

Virágzás utáni metszés
• a tavasszal virágzó cserjéket csak a virágzás után metsszük – kezdve a téli jázminnal, amely gyakran már tél végén bontja szirmait.
• a hosszú hajtásokkal rendelkező kúszónövényeket két-három évenként a harmadáig vágjuk vissza. Ritkításra csak ritkán van szükség.

 

A gyümölcsfák ültetése

Mikor ültessük el a fákat?
•• szabadgyökerű vagy földlabdás növények: késő ősszel és kora tavasszal
•• konténeres növények: egész évben, ha nem fagyott a talaj
•• a fagyérzékeny fajokat (pl. az őszibarack, a sárgabarack és a birs) inkább tavasszal


Hogyan javítsunk a talaj minőségén?
•• Ne csak a növény helyét, de a körülötte lévő talajt is munkáljuk meg.
•• Az ültetés előtt néhány héttel ássuk fel, vagy ásóvillával alaposan lazítsuk fel a talajt.
•• Szórjunk rá komposztot (3-5 liter/m2), és egységesen dolgozzuk be a felső talajrétegbe.
•• A kiásott földhöz keverjünk érett komposztot, a kötött talajhoz adjuk némi homokot is.

A növény és a karó helye
•• Először egy nagy gödröt ásunk, ami kétszer olyan mély és széles, mint a gyökérzet vagy a gyökérlabda.
•• Ásóvillával fellazítjuk a gödör alját, kötött talajnál a falát is.
•• A növény ültetése előtt karót helyezünk a gödörbe.

Előkészítés és elhelyezés
•• A földlabdát ültetés előtt alaposan meglocsoljuk. A szabadgyökerű növényt előzőleg több órára vízzel teli vödörbe helyezzük, és a túl hosszú gyökérszálakat levágjuk.
•• Úgy helyezzük el a fát, hogy az oltás megvastagodott helye kb. 10 cm-rel legyen a földfelszín felett.

A föld visszatöltése és öntözés
• már a föld feltöltésekor egyszer vagy kétszer meglocsoljuk a fát, és kissé megrázzuk a törzsét, hogy a gyökerek jól elhelyezkedhessenek.
• végül letapossuk a talajt a gyökér körül, a földből kialakítunk egy tányérszerű peremet, és vízzel jó alaposan beiszapoljuk a fát.

Karóhoz kötözés
• a kötözéshez a legalkalmasabb a kókuszrostból vagy műanyagból készült rugalmas zsineg.
• végül a zsineggel szorosan kössük át keresztben az egymáshoz kötözött szálakat. Így stabil csomót kapunk, amely a törzset távol tartja a karótól, és az nem tud kidörzsölődni.

Az évelők ültetése

Mikor ültessünk?
•• Az évelőket általában cserépben nevelt konténeres növényként árulják, és így bármikor elültethetők, kivéve a fagyos időszakokat.
•• Tavasszal: ideális időszak a nyár végén és ősszel virágzó, valamint a fagyérzékeny növények számára.
•• Ősszel: ideális időszak a tavasszal és nyár elején virágzó növények számára.


Mire van szükségünk?
•• ásó, ásóvilla, kapa, gereblye a földlazításhoz és a talaj előkészítéséhez
•• ültetőásó
•• colstok vagy mérőszalag a növények közti távolság leméréséhez
•• praktikus: egy kisebb léc a taposáshoz és a térdeléshez

A növények elhelyezése
•• Ellenőrzésképpen helyezzük el a növényeket  még a cserepükben a leendő helyükre, és ha szükséges, változtassunk az elrendezésen.
•• Az elhelyezést és az ültetést is a nagyobb növényekkel kezdjük, és a kisebbekkel folytatjuk. A magasság szerinti elrendezésnél pedig hátulról előre haladjunk.


Ültetés
•• A növényt kivesszük a cserépből, és alaposan átnedvesítjük a földlabdát.
•• A növényt úgy helyezzük be a földbe, hogy a földlabda egy szinten legyen a talaj felszínével.
•• A földet a visszatöltés után szorosan nyomkodjuk le, és öntözzük meg alaposan.

 

Az évelők tőosztása

Kiásás
• a növény körül a talajt ásóvillával meglazítjuk, majd az évelőt kiássuk, lehetőleg ép gyökérzettel.
• a növény külső részeiről ökölnyi darabokat választunk le, amelyek egy-két hajtásrüggyel és elegendő gyökérrel rendelkeznek.

Tőosztás és ültetés
• a gyökerek erősségétől és vastagságától függően a szétszedéshez szükségünk lesz egy ásóra vagy egy éles késre. a kisebb növényeket gyakran kézzel is szét tudjuk szedni.
• az egyes darabokat azonnal ültessük el, és bőségesen öntözzük meg.

Webshopunkon megtalálsz minden eszközt, gépet, szerszámot a fenti munkák elvégzéséhez. Nézz körül webshopunkban és rendelj otthonról, kényelmesen.


*A blog tartalma az Éves Kerti Mindentudó könyvből származik, a Sziget Kiadó jóváhagyásával.

Amennyiben még több hasonlóan hasznos tudásanyagot szeretnél olvasni, akkor itt tudod megvásárolni a Növényvédelmi mindentudó könyvet.